Fotó: Francois Lenoir/Reuters
Ez a cím legfeljebb azért kelti fel bárkinek is az érdeklődését, mert valami szokatlan dologra utal, különben az embernek valamiért esze ágában sincs rákattintani. Pedig a sok bulvár és paparazzi, meg háború ellenes komment alapján az ember azt hinné, hogy az olvasókat jobban érdeklik a Nobel-díjasok, mint a világsztárok, celebek, vagy a háborús fotók.
A tudós paparazzi művelet
Minden esetre úgy döntöttem, hogy a Yves Herman beszámolója nyomán elmesélem, hogyan leselkednek a fotósok paparazzó módjára a Nobel-díjas tudósokra.
Az ugyanis talán még a bulvárt nem forgatók, sőt a tudományos hírek iránt is érdeklődő olvasók számára sem közismert, hogy a világ nagy hírügynökségei minden évben kiküldenek egy csomó fotóriportert, hogy azok “levadásszák” a Nobel-díj elnyerésére esélyes tudósokat.
Persze itt nem monokinis celebfotókra készülnek a fotósok sem. Sőt általában biztonsági őrökkel sem kerülnek összetűzésbe, és az sem utolsó szempont, hogy mire a díjat átadják, addigra a fotóalany is örülni kezd neki, hogy a fotósok kíváncsiak rá. Mégis csak megnyugtatóbb egy élet tudományos munkájáért fotóra kerülni, mint egyéb bulvár “teljesítmény” miatt. Bár a Nobel-díjasoknak azért a címlapokra még így is kevés esélyük van.
A fotós számára mégis a munka tudományos értéke ellenére is szinte teljesen ugyanolyan, mintha csak egy celebekre váró lesifotós lenne. Ki kell deríteni, hogy ki is a fotóalany, hol lakik és hol is lesz, amikor a díjat át fogják adni, aztán szobrozni, hogy a nagy pillanat bekövetkezzen és figyelni, nehogy lemaradjon a történelmi pillanatról, ami aztán vagy bekerül a hírekbe, vagy vaszínűbb, hogy legfeljebb néhány szaklap hozza majd le, talán még csak ők sem címlapon.
Fotó: Francois Lenoir/Reuters
Beszámoló első kézből
Mint a Reuters blogján Yves Herman írja, idén reggel három negyed tízre várták a fizikai Nobel-díjak bejelentését. A belga Francois Englert is az esélyesek közt volt, akit az angol Peter Higgs-el együtt jeöltek a még a bulvár sajtóban is meg-megemíltett Higgs bozon részecske felfedezéséért.
Az angol tudósról nem sikerült kideríteni, hogy hol lesz majd a nagy eseménykor, így a belga lefotózása még fontosabbá vált. A bejelentést elhalasztották egy órával, ő pedig azelőtt nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy a hivatalos döntést kimondanák.
Végül a nagy hír igazi örömünneppé tette Englert napját, a fotós Francois Lenoir pedig elkészíthette az örömteli pillanat exkluzív képeit. Persze a fotós néhány órás várakozása nem fogható ahhoz a fél évszázadhoz, ami azóta eltelt, hogy a két tudós először megjósolta a tavaly végül felfedezett részecske létezését.
Akik értik a jelentőségét, és akik nem
Míg az Origo, Index, HVG és az MTI is legalább megpróbálta a lehető legközérthetőbben leírni, hogy miről is szól az isteni részecske most díjazott felfedezése, addig a 444-nek az első, mindössze egy mondatos hír után öt órával később is csak két mondatos hírt sikerült publikálni a témában – ami mindössze annyit tett hozzá a korábbihoz, hogy részben azért nincs a hírhez semmi vicces animgifjük, mert nem értenek a fizikához.
