Teljesen bedöntötte az esküvői fotós vállalkozást a sok panaszkodó megrendelő kártérítése. A legpocsékabb esküvő fotók címre joggal pályázó cég nem élte túl, hogy a megrendelők nem művészetet, hanem a kontárságot látták az életlen, bemozdult, rosszul komponált képekben.

Korábban a Daily Mail nyomán számoltam be róla, hogy egy fotóssal kártérítést fizettett a bíróság az elbaltázott esküvői fotókért, ami nem is olyan ritka jelenség arrafelé. Hasonló történetet talált most a Telegraph is. A brit lap szerkesztői úgy gondolják, megtalálták a valaha volt legpocsékabb esküvői fotókat.

A Westgate Photography fotós házaspárja, Ian McCloskey és Nikki Carter 750 fontért (kb 260 ezer forint) vállalták az ifjú pár, Thomas és Anneka Geary esküvőjének fotózását. A tűzoltó házaspár összesen mintegy 14 ezer fontot (közel 5 millió forint) költött a 120 vendég jelenlétében zajlott esküvőre. Nem csoda, hogy mint a lap fogalmaz, “sokkolta őket, hogy csupa bemozdult és életlen kép készült a napról, aminek a legemlékezetesebbnek kellene lennie számukra”.

A Telegraph galériájában számos életlen, rosszul komponált, rosszkor exponált, és egyéb módokon elrontott kép illusztrálja a két fotós alkalmatlanságát, akik azt állították, az esti programokon azért nem használtak vakut, mert egyikük epilepsziás. De egyrészt láttunk már fotósokat, akiknek a vaku hiánya sem feltétlenül okoz gondot, másrészt a bőséges napfénynél készült szabadtéri felvételeik is legalább olyan rosszak, igaz kicsit másként.
Az érthetően elégedetlen ifjú pár a munkadíj mintegy felét  tudta visszaszerezni a fotósoktól, mielőtt azok teljesen csődbe mentek volna. A hozzáértés legapróbb szikráját is nélkülözni látszó fotósok egyike arra panaszkodik, hogy teljesen csődbe mentek, még a fotó felszerelésüket is kénytelenek voltak eladni, hogy a tömegesen panaszkodó ügyfelek sorát kártalanítani tudják.

Fontolgattam, hogy azt a címet adjam, hogyan NE fényképezz esküvőt, de ezzel a címmel már írtram egy bejegyzést, így ezt a mostanit inkább annak illusztrálására javasolnám. Ha úgy tetszik, a kézzel fogható bizonyíték, hogy nem véletlenül írtam annak idején, amit írtam.

Mit gondolsz, megérdemelték a fotósok a sorsukat? Vajon egyáltalán milyen referenciával kaphatták meg a munkákat?

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!