Szíriában életét veszítette a kétszeres Pulitzer-díjas haditudósító, Anthony Shadid. Holttestét fotóriporter kollégája, Tyler Hicks vitte vissza Törökországba.

A 43 éves újságíró, fotóriporter kollégájával egy történeten dolgozott Szíriában. A szögesdrót alatt szivárogtak be az országba, hogy elkerüljék a hatalom figyelmét, mivel a kormány egyre szigorúbban próbálja a sajtó szabadságát korlátozni. Különös tekintettel, mivel Shadid korábbi munkássága miatt már fekete listán volt a hatóságoknál.
Mint a haláláról beszámoló lapoknak Shadid szülei elmondták, régóta szenvedett a légúti betegségben, de orvosságai révén nem volt súlyosabb problémája. Most viszont fulldokolni kezdett. A rohamot valószínűleg a Szíriában használt lovak szőre váltotta ki, mivel allergiája leginkább a lószőrre volt érzékeny. Orvosságai vele voltak, de úgy fest, az életét végül nem sikerült megmenteniük. Halálakor mellette volt fotóriporter kollégája, Tyler Hicks is, akivel már sok mindenen mentek keresztül együtt a térségben. Mikor Shadid rosszul lett, már nem tudott mit tenni. Ő csempészte vissza kollégája holttestét Törökországba.

A NY Times nekrológja szerint Anthony Shadid régóta szenvedélyesen érdeklődött a közel-kelet iránt. Részben libanoni-amerikai származása miatt, részben pedig az ott személyesen szerzett tapasztalatai miatt. Oklahomában született, és származása ellenére arabul csak felnőtt fejjel tanult meg anyanyelvi szinten.
Élete nagy részét a térségben töltötte tudósítóként. Munkásságát lírai stílus, alapos megfigyelések és elemzések jellemezték. Érdeklődése középpontjában a hétköznapi emberek álltak, akik arra kényszerültek, hogy rendkívül nagy árat fizessenek azért, hogy a térségben éljenek, hogy vallásukat gyakoroljassák, vagy amiért valamelyik népcsoporthoz, társadalmi réteghez tartoztak.
Haláláról a New York Times egy nekrológon kívül terjedelmes összeállítással számol be, melyben kollégái, és olvasók is megemlékeznek az eltávozott újsáíróról. Az oldalba beágyazva több vele kapcsolatos Twitter üzenet is megjelenik. Ezek egyike,  így fogalmaz: “Shadid volt a legelegánsabb példa arra, hogy lehet valaki egyszerre arab és újságíró is az amerikai médiában, cinizmus és elfogultság nélkül.” A Reuters, és más nemzetközi lapok is megemlékeznek haláláró. A magyar lapokban jobbára az MTI nyomán jelent meg róla hír (Hír24, Heti Válasz, Metropol, Magyar Nemzet, stb). A Huffington Post megemlékezésében főként újságírók Twitter üzeneteit jelenítik meg Shadid haláláról. (Ugyanakkor az alább beágyazott AP videó kommentelői közt számos gyalázkodó megnyilvánulás is van, de nem egyértelmű, hogy ezek az arab világból érkeztek és Shadid amerikaiságának szólnak, vagy Amerikából érkeznek, és arab származásának szólnak.)

Diák éveiben a Madison egyetem lapjánlál kezdte az írást. Mint az iskolaújság visszaemlékezése írja, amint az egyetemre felvették, és a városba érkezett – még azelőtt, hogy szállást keresett volna – első dolga volt felkeresni a szerkesztőséget, hogy jelentkezzen, írni akar nekik. Minden holmija vele volt a zsákjában, ami majdnem akkora volt, mint ő maga, de készen állt a munkára.
Karrierjét az AP, majd a Boston Globe munkatársaként folytatta hasonló álhatatossággal. Később a Washington Post számára tudósított. Munkájával 2004-ben és 2010-ben Pulitzer-díjat nyert iraki tudósításaival. Ezután kezdett a New York Times-nak dolgozni, a bagdadi, majd tavaly óta a bejrúti irodájának vezetője. Három könyvet írt a közel-kelet politikai életéről és társadalmáról.

Az Arab tavaszról készített tudósításáért – több kollégájával együtt – szerkesztősége jelölte az idei Pulitzer-díjra is (melynek díjazottjait majd áprilisban jelentik be).
2002-ben vállon lőtték, miközben Ramallahból tudósított, tavaly márciusban Líbiában három másik társával – köztük Tyler Hicks fotóriporterrel – elrabolták a Kadhafihoz hű csapatok. Hat nap fogság után összeverték őket, és szabadon engedték mindannyiukat.

Kapcsolódó oldalak:

• Anthony Shadid – Wikipedia
• Anthony Shadid honlapja
• Remembering Anthony Shadid – NY Times
• Shadid videó tudósításai – NY Times

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!