Minek embargó az Internet világában?

A Nikon brazil PR ügynöksége kicsit korábban kiküldte a D800 sajtóanyagát, csak elfelejtettek szólni róla, hogy embargós a hír. Így órákkal előbb megjelent a gép, mint tervezték.

A Ztop brazil Internetes lap volt az első, amely beszámolt a Nikon D800 hivatalos megjelenéséről. A helyi márkaképviselet küldte el nekik a hivatalos sajtóanyagot, és a hivatalos termékfotókat, épp csak arról felejtettek el szólni a szerkesztőségnek (legalábbis a lap erre hivatkozik), hogy máig nem jelenhet meg az anyag. A lap szerkesztői pedig így jogosan feltételezték, hogy az embargós figyelmeztetés nélkül érkezett anyag szabadon közölhető.

Mikor a Nikonnál észbe kaptak, gyorsan leszedették az így néhány órával a tervezett bejelentés előbb megjelent anyagot. De addigra a még mindig borzalmasan gépiesen dolgozó Google Fordító és a nemzetközi fotós weboldalak révén terjedni kezdett a teljes sajtóanyag, és a hivatalos képek is.

Azóta a tervezett időben már a magyar Nikon képviselet is kiküldte a sajtóanyagot, így már hivatalosan sem titok, mit tud az új gép. Viszont ezzel újra előkerült egy napjainkban egyre aktuálisabb kérdés, hogy mennyi értelme van az embargós híreknek.

Mint a MédiaBlog is megírta (még régi helyén), egyre kevesebb az embargó létjogosultsága. Sőt a nemzetközi szinten meghatározó internetes lap, a TechCrunch szerkesztősége hivatalosan is kijelentette, hogy nem tartanak be embargós kérdéseket. Amilyen hírhez hozzájutnak a munkatársaik, azt amint lehet, megírják. Nem tartanak vissza információkat, hogy a pr és marketing szakembereknek kedvezzenek.

Ezzel persze óhatatlanul maguk ellen is hangolták az együttműködés másik felén érintetteket. De érvelésük nem alaptalan, hiszen megannyi közösségi média és blog felülettel, pletyka oldallal, és hasonló új médiumokkal kell versenyezniük. Ebben a média közegben pedig lényegében lehetetlen tiszteletben tartani a gagyományos médiára kitalált embargós kéréseket.

Persze hivatalos forrásból érkező közlemények esetében ennek nincs nagy kockázata, hiszen azokat a készítők (vélhetően) alaposan előkészítették, ellenőrizték, és mindenképpen hivatalosnak, hitelesnek tekinthetők. De az ismeretlen/ellenőrizetlen források esetén azért ez a kapkodás és hírverseny a hitelesség és a minőség rovására mehet.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!