Norvégiában kötelező lesz jelezni a reklámokban és influencereknek, hogyha módosított képeket használnak. Talán nem csak a divat és reklám világában, hanem a sajtóban és a politikai kommunikációban is hasznos lenne egy ilyen szabályozás. De azért problémákat is szép számmal felvet. Főleg arról, hogy hol húzódnak a racionális határok.
Az utómunka a fotósok örökös mentsvára, amit sokan már annyira szem előtt tartanak a fotózáskor, hogy még azt is elfelejtik fotózáskor jól megcsinálni, amit felesleges volna az utómunkára bízni…
Ilyen komoly, jávány sújtotta időkben nem ildomos hírekkel viccelődni. Na meg ugye a fake news ellen már törvényt is hoztak…
28 magyar lap szerkesztősége közösen fogalmazott meg nyílt levelet, hogy a magyar kormány ne akadályozza tovább a járványügyi helyzetről készölő tudósítások elkészítését.
Mónus Márton barátom és kollégám nemrég nagyon látványos képekkel dolgozott fel egy fontos társadalmi, egészségügyi és környezetvédelmi problémát. Az index nemrég (újra) megújult audiovizuális rovata a képeket azok eredeti történetével egyáltalán nem törődve, járványügyi nyomorpornóként hozta le Torkos Matild találomra megírt szövegével.
Komoly felháborodást okozott szakmai körökben az Index egy manipulált Vona Gábor portréja. Sokan kifogásolják, hogy ütközik az alapvető sajtóetikával egy hírportálon retusált képet közölni sajtófotóként. Másoknak viszont tetszik a kép és a lap is olyan elégedett vele, hogy nem csak a korábbi interjúban, hanem az év képei közé is beválogatták.
Lassan már újdonságnak sem számít, hogy a Huawei megint lebukott vele, hogy a saját mobiljait profi full frame tükörreflexessel készült képeket próbálják eladni. A szomorú, hogy annak ellenére sem tanulnak a hibájukból, hogy már zsinórban többször is lebuktak ilyesmivel. Na persze nem ők az egyetlenek. A Samsung is lebukott már hasonlóval.
A magyar sajtó komoly mélyrepülésben van. Mostanában ez talán jobban érzékelhető, mint máskor, de ez független az MTVA hírcsatornájának bénázásától. Egyre több ellenőrizetlen és hiteltelen információ jelenik meg, amit aztán vagy szép csendben törölnek/módosítanak, vagy még arra se veszik a fáradtságot, hogy legalább utólag helyesbítsék a tévedést. Nem mintha egy elhallgatott módosítás napokkal a téves információ megjelenése után sokat számítana, ha a helyesbítés sosem kerül ki a címlapra és a közösségi oldalakra.
Újabb érdekesen módosított kép jelent meg egy ultra-ortodox izraeli lapban. Ezúttal vezető európai politikus nőket távolítottak el a hétvégi párizsi Charlie Hebdo áldozataira emlékező menet csoportképéről.
Az Index Szarvas nevű könnyedebb karikatúra rovata viccet űz belőle, hogy az elnök aláírta a Paks2-ről szóló egyezményt. Ilyen a képzelt hírfotó műfaja, de fontos kérdés, hogy az ilyen képmódosítás milyen hatásokat ér el – és hogy mi a szerzőjogi hátterük.