Egy időben magam is idegenkedtem a mobillal fotózástól, sőt még ma is vannak fenntartásaim, de ezek java részt átalakultak. Már nem az eszköz a szűk kerezstmetszet, hanem “csak” a felhasználó igényessége.
A kamerás mobilok hajnalán a fényképezőgépek képminőségének felsőbbrendűsége mondatta velem (és másokkal is), hogy nem érdemes a mobillal fotózni. Ma már az akkori fényképezőgépek képminősége is megmosolyogtató néha. És talán a mobilok kameráinak fejlődése még a fényképezőgépekénél is gyorsabb volt.
Már nem nonszensz
A technikai feltételek, és a végeredmény minőségi javulása miatt ma már nem olyan nonszensz mobil fotókat használni. Sőt kifejezetten divattá vált a mobillal fotózás, amit (némi túlzással persze) az analóg korszak polaroid divatjához lehetne leginkább hasonlítani. Már nem csak az amatőrök űzik előszeretettel (és gyakran magas színvonalon is), hanem a profik közt is akadnak lelkes követői. Elég a blogon is emlegetett iPhone fotósokra (David Guttenfelder, Chase Jarvis, Damon Winter, Gárdi Balázs, Stiller Ákos) gondolni, vagy éppen Barakonyi Szabolcsra, akinek az Indexen iBarakonyi néven szoktak mostanában megjelenni iPhone-al készült képriportjai, mikor egy-egy tüntetésen épp nincs ideje/módja profi fényképezőgéppel készült képeit elküldeni.
Nemrég az Origon Dömötör Ági foglalkozott a mobil fotózás témájával, most pedig a HVG közölte Illényi Balázs hasonló témájú írását, érthető módon első sorban mindkét anyagban Gárdi Balázst emlegetve a műfaj egyik legfőbb úttörőjeként. Hiszen ő magyar létére mindjárt nemzetközi porondon honosította meg a mobiltelefonos riport fotózást.
A témában megjelent gyakran igen heves szakmai viták táptalaja általában nem is az, hogy a kép mobillal készül vagy sem. Sokkal inkább az utólagos feldolgozás. A viták pedig etikai alapokra terelődnek a puszta technikáról. Hogy a fényképezőgép által alkalmazott effektek, feldolgozások és azok esztétikai hatása milyen mértékben tekinthető a hiteles tájékoztatás részének, vagy mennyiben válik tőlük a kép manipulálttá.
Csak a kép számít
A hétköznapi fotózgatót persze az etika és a retusálás kérdése nem kell, hogy befolyásolja. Elengedhetetlen kiegészítésnek tartom viszont, hogy szerintem a mobil fotót az emelte (nagyjából) azonos rangra a digitális fotóval, hogy a komoly minőségi problémák mára megoldódtak. Mivel az elkészült képen már nem látszanak (annyira?) az előállító eszköz minőségi korlátai, lehetőséget kapunk, hogy csak a képet nézzük. Ha a kép jó, akkor mindegy, hogy mobillal, vagy esetleg komolyabb fényképezőgéppel készült. Ma pedig már nem elsősorban a gépen múlik, hogy a kép jó legyen.
Mégis sok a vacak mobil fotó
Hiába fejlődik viszont a mobil kamerák technikája. Sok készülék a mai napig borzalmas képminőséget produkál, a minőségi javulás tehát nem általánosítható minden mobiltelefonra.
Illetve változatlanul pocsék képet készítenek a hozzá nem értő felhasználók. Ebben a tekintetben semmi sem változott a kezdeti időkhöz képest. Aki nem ismeri a készülék tulajdonságait, nem tudja, hogy mit hogyan érdemes lefényképezni, fogalma sincs a képkivágásokról, alapvető kompozíciós ismeretekről, de még csak azt se tudja/érti/alkalmazza, hogy a téma lehetőleg legyen a képen (és nem is érdekli), annak a jobb képminőségű fényképezőgép ugyanúgy nem jelent megváltást, mint a világ legkomolyabb fényképezőgépe. Aki pedig így fényképez a mobiljával (is), annak még a nagy számok törvénye sem biztos, hogy megoldást jelent a problémájára, mert még a sok rossz kép között sem biztos, hogy több jó akad. De reménykedni lehet, sőt kell is!
Te mit gondolsz a mobillal fotózásról?
Kiegészítés: Sajnos a posztba ágyazott kép forrását nem sikerült kiderítenem, pedig már maga az ötlet miatt is említésre méltó lenne!