A hétvégén akár 40 fok feletti hőmérséklet is előfordult, ami miatt ahol csak lehet, csúcsra járatták a légkondikat. Érdekes élmény, mikor szinte érzed, ahogy rádfagy, amit addig kiizzadtál. Ismerősök pedig értetlenkednek, hogy hogy lehet megfázni a kánikulában. Hát így. De a fotósokat sem kíméli a probléma.
Erre a csodás jelenségre panaszkodik szinte mindenki, aki Dubaiba vagy egyéb kellően fejlett meleg égövi országba látogat. Közben évről-évre itthon is egyre több gondunk van ebből. Bennem pedig egy egészen konkrét fotós történetet elevenített fel:
A Fehér Házi tudósító Jason Reed a Reuters blogján mesélt afrikai kalandjairól George W Bush elnök egy hetes körútjáról. A történet mindenféle oltásokról és egyéb kalandokról szóló részét nem fordítom le – bár nagyon érdekes, de nem vág annyira hőség témába.
“Van abban valami különleges, mikor az ember Washingtonban -10 fokban lép be a repülőbe, és 18 órával később a tanzániai Dar es Salaamban +35 fokban lép ki – felébreszti az ember érzékeit. Az üzemanyag szaga, égett fa illata, és izzadtság bűze áll a párás levegőben. Nem elég, hogy nyolc órával Washington előtt járunk, de fejjel lefelé vagyunk a déli féltekén, az afrikai nyár közepén. Úgy fél órányi buszozás után a légkondi sarki fuvallata elárulja, hogy megérkeztünk a szállodába. A következő hat nap különös tánc lesz dermesztő hideg és rekkenő hőség között. Mindez nem igazán izgatja az embert, míg meg nem látja, milyen hatással van mindez a fotó felszerelésre.
Ki hinné, hogy ez a ködös kép Bush elnökről és a First Ladyről, amint az elnöki gép lépcsőin kaptatnak, Ghánában készült (egyáltalán ki tudjátok venni őket a képen?). A kép abszolút tiszta időben, egy tökéletesen napsütéses napon készült, egy olyan objektívvel, ami teljesen bepárásodott, nem csak a külső üvegfelületeken, hanem a lencsetagok között is. Mindez annak az eredménye, hogy az éjszakát egy légkondicionált szobában töltötte, majd rögtön kivitték az egyenlítői hőségbe. Néha fél órát, vagy tovább is eltart míg a pára eltűnik ilyen körülmények között, míg az ember csak reménykedhet, hogy nem marad le miatta egy fontos képről sem. Ha mégis fényképezni kell addig, akkor megpróbálsz a három fényképezőgéped közül azzal dolgozni, amelyik legkevésbé párás. A pára letörlésére tett minden kísérlet hiábavaló, mivel a pára a lencsetagok között ült meg, és egyedül a felszerelés aklimatizálódása eredményez újra működő felszerelést. Hogy a problémát tovább bonyolítsuk, a fotósok kérését elutasították, hogy a busz légkondiját kikapcsolják a fotó felszerelés védelme érdekében. Ki érti, hogy az újságírók miért nem akarnak a melegben ülni?
Az utolsó kép egy hasonló helyzetet mutat, mikor az objektív épp nem párás.”