Fotó: Kovács Attila/MTI
Érdekes és örömteli MTI hír jelent meg a napokban, amit természetesen már szinte minden hírportál lehozott….nekem meg egyre csak az jár a fejemben, hogy az állatok nem inkább a természet FOTÓK főszereplői a fotósok helyett? “a különleges leshelyek mellett a természetfotósok “főszereplőit”, a szalakótákat, a gyurgyalagokat, a búbos bankákat, a szürke gémeket, és a nagy kócsagokat ismertetik meg nézők.” Talán részben ezért született az ezért szeretjük az MTI-t sorozat, mert olyan jópofa hibákat képesek véteni…
Máté Bencéről egyébként Láthatatlan madárfotós címen készült már egy három részes dokumentumfilm, amiket a FotoKlikk gyűjtésében meg is lehet tekinteni a neten.
Minisorozatot készít Máté Bence természetfotós munkájáról a Spektrum TV, amely a Természetfilm.hu és a brit Nutshell Productions közreműködésével mutatja be, hogy milyen módszerekkel válik láthatatlanná a madárfotózásra szakosodott fényképész.
A nagyfelbontású (HD) technológiával készülő, háromszor 26 perces természetfilm-sorozatban láthatóak lesznek azok a saját készítésű lesek, amelyekből a fotós úgy figyelheti meg a madarakat természetes környezetükben, hogy azok erről mit sem sejtenek.
A 26 éves Máté Bence ezeknek a leseknek is köszönheti, hogy nevét természetfotós körökben világszerte ismerik. Tavaly ősszel vehette át Londonban a világ legfontosabb természetfotós elismerését, a BBC Wildlife Photographer of the Year nagydíját. Árnyjáték című fényképével nemcsak a legjobb természetfotóért járó elismerést vihette haza, de őt választották 2010 természetfotósává is.
Az ismeretterjesztő csatornán az év végén műsorra kerülő egyedülálló filmsorozatban a különleges leshelyek mellett a természetfotósok “főszereplőit”, a szalakótákat, a gyurgyalagokat, a búbos bankákat, a szürke gémeket, és a nagy kócsagokat ismertetik meg nézők.
A sorozat forgatása május elején kezdődött. Jelenleg a kihívást az jelenti, hogy a filmes stáb a leseket kívülről mutatja be, így a fotósok búvóhelyeihez hasonlóan az operatőröknek és felszereléseiknek is láthatatlanná kell válniuk.
A Kiskunsági Nemzeti Park területén található “láthatatlan lesek” közül vannak olyanok, amelyek több évvel, a madarak érkezése előtt készültek. Az operatőröknek viszont csak néhány hetük van arra, hogy ezeket működés közben mutassák be a nézőknek. A jobb látószög érdekében több mini kamerát, valamint automata, távolról irányítható kamerákat is alkalmaznak. A cél az, hogy a nézők egy képen láthassák a madarakat és azt a speciális ablakot, amelyen keresztül ki lehet látni, de az állatok nem láthatják az üveg mögötti mozgást.
“Ezt az úgynevezett detektívüveges megfigyelést 2005-ben kezdtem használni” – mondta el az MTI-nek Máté Bence, hozzátéve, hogy ezt az eljárást azóta már sokan átvették tőle.
“Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a fotós 180 fokban figyelheti meg az adott élőhelyet. Jobban ráláthat a madarakra, miközben azok továbbra is zavartalanul mozoghatnak” – magyarázta a természetfotós.
A forgatáson a legendás Phantom High Speed kamerát is bevetik. Ezzel a kamerával másodpercenként 1000 képkockát lehet rögzíteni, így rendkívül élesen, a valós sebességnél 40-szer lassabban mutathatják be azokat a mozgásokat, amelyek a természetben követhetetlenül gyorsan történek. Ilyen például az a tizedmásodperc, amikor a kócsag halat zsákmányol, vagy az a pillanat, amikor a béka éppen egy lepkére csap le.
