Folytatódhat a Morel-AFP per

ZOOMOREL

Daniel Morel képei a világsajtóban

Mint a PDN és az NPPA is beszámol róla, jól kezdődik az év a szerzőjogi perek területén az USÁ-ban. A korábban komoly visszhangot kiváltó Daniel Morel – AFP per folytatódhat az újévben.

A bíróság előzetes meghallgatásán az óév utolsó napjaiban Pauley bíró helyben hagyta Daniel Morel szerzői jogsértési követeléseit. Az AFP, Getty Images és más perközösségben együttműködő alperesek azt kérték, hogy a bíróság vesse el a felperes Daniel Morel szerzőjogi követeléseit. Stratégiájukat arra alapozták, hogy a fotós a Twitteren (pontosabban annak Twitpic szolgáltatásán) osztotta meg fotóit a Haiti földrengésről.

Pauley bíró nem találta bizonyítottnak, hogy az AFP és a társult ügynökségek rendelkeztek volna a fotók közléséhez szükséges hozzájárulással a fotóstól. A bíró a fotós Digital Milleniumi törvényre vonatkozó követeléseit sem volt hajlandó elvetni, vagyis az ügynökségeknek azért is bíróság előtt kell majd felelni, hogy az eredeti szerző helyett mást tüntettek fel a fotók forrásaként, ami akár többszörözheti is a per végére kiróható büntetési tételt.
Az előzetes meghallgatáson a bíró nem hoz ítéletet, így a meghallgatás eredménye csupán a vádpontok tisztázása, melyet követően a felek lehetőséget kapnak érveik és bizonyítékaik felvonultatására. A tárgyalás ezzel lényegében zöld utat kapott, ha addig nem tudnak megegyezni a fotóssal, amire eddig nem került sor.

A Twitter szabályzat félreértelmezése
Az ügy alperesei – köztük első sorban az AFP és a Getty Images – azzal érveltek, hogy a Twitter felhasználói szabályzata mentesíti őket a szerzőjogi követelésektől. Az AFP szerint ami a Twitteren megjelenik, azt bárki szabadon felhasználhatja (és tovább értékesítheti), akinek van Twitter hozzáférése.
A bíró azonban elutasította az AFP ezen érvelését, ami szerinte a szabályzat téves értelmezése. A kérdéses felhasználási feltételek elfogadása ugyanis a Twitter, és annak partnerei számára biztosít felhasználási és továbbtejresztési lehetőségeket a feltöltött tartalmakra vonatkozóan. A felperesek azonban sem üzleti partnerei, sem előfizetői nem voltak sem a Twitter, sem a Twitpic szolgáltatásnak, mindössze felhasználói. Ennél fogva a felhasználói szerződés nem jogosítja fel őket a Twitteren talált tartalmak felhasználására.

A Digitális Milleniumi törvény
Morel egyik vádpontja – a sok közül – hogy az alperesek nem csak az engedélye nélkül használták fel a fotóit, hanem azokat más szerző neve alatt közölték, és szándékosan eltávolították a képek forrására vonatkozó adatokat. A Digital Millenium Act kifejezetten tiltja a digitális fotók bármely forrás azonosító adatának szándékos eltávolítását.
Morel ugyan nem vízjelezte a Twitterre feltöltött képeit – ezzel meg is próbáltak érvelni a vádja ellen – a bíró azonban helyt adott annak az érvnek, hogy a Twitteren a megosztó személy neve, ami alatt a közzé tett anyagok megjelennek maga is digitális forrás megjelölés, és ennek szándékos elhanyagolása kimerítheti a Digital Millenium Act megsértését.

A hamarosan folytatódó – vélhetően számos precedenst teremtő – per az év legizgalmasabb szerzőjogi döntéseivel kecsegtet, ami sok tekintetben új irányt mutathat az Interneten terjedő fotók használatával, és a velük kapcsolatos jogsértési ügyek rendezésével kapcsolatban.

Én továbbra sem értem, hogy az AFP és a Getty Images ebbe a kellemetlen pereskedésbe miért ment bele a szokásos ügymenet szerinti képvásárlás, vagy egy idejében eszközölt peren kívüli megállapodás helyett (ez utóbbi még mindig nem késő, de már aligha fognak viszakozni).

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!