Zajlik a Morel-AFP szerzőjogi per

ZOOMOREL

Morel képei a nemzetközi sajtóban

Szeptember végén kezdetét vette a közelmúlt legérdekesebb, és a közeljövő talán legmeghatározóbb Internetes szerzőjogi pere. Daniel Morel fotóriporter a Haiti katasztrófájáról készült képeinek felhasználási jogain pereskedik a világ vezető médiumaival szemben.

A Dél-New Yorki Bíróságon elnöklő Pauley bírónak cseppet sincs egyszerű dolga ezel az üggyel, de a felperesként szereplő AFP sem biztos, hogy tudja milyen fába vágta a fejszéjét. Bár a francia hírügynökség előbb megvenni próbálta Moreltől a kérdéses fotókat, végül egyszerűen ellopták, tartja Morel és ügyvédje. Érvelésének egyetlen támadható pontját a Twitter/Twitpic jelenti, mivel Morel a képeket megbízható postagalambok helyett a Twitteren csiripelte világgá. Az AFP így most azzal érvel, hogy ami a Twitteren megjelenik, az szabadon felhasználható.
Az elmélet szép, és valahol még jogosnak is tűnhet az ügynökség jogásának tálalásában. Ugyanakkor a korrekt megközelítéstől igen messze van. Ahogyan a British Journal of Photography is rávilágít, a jogi vita lényegében szavakon lovagol, hogy a Twitter/Twitpic (azóta módosított) felhasználói feltételeiben hol miért szerepel többesszám, illetve milyen felhasználást emleget, és kit ért harmadik személy alatt. Az AFP ügyvédje kákán keresi a csomót és a bíróság segítségével próbál értelmezést találni a leírt szövegnek, hogy kiskapuként használhassa.

Az ügy érdekesebb kérdése szerintem morális, hogy mi is az AFP célja az egésszel, amit egyre inkább úgy gondolom, maguk sem tudnak. Elvégre az AFP hivatalból foglalkozik fotók beszerzésével, és értékesítésével. Nem utolsó sorban pedig rendszeresen síkra szállnak saját képeik szerezői jogainak védelmében. Éppen ezért, mivel nem csak szokásaik, protokolljuk, de még az erőforrásaik is meglennének a helyzet elegáns kezelésére: elismerni, hogy a képeket Morel készítette (ezt meg is tették még mielőtt törölték azokat az ügynökségi rendszerből), kifizetni az ilyenkor szásos honoráriumot, és lezárni az ügyet. Ez lenne a hírügynökségeknél (és így az AFP-nél is működő) szokásos ügymenet – ahogy több más ügynökség is eljárt Morel esetében is.

Ehelyett az AFP, a hosszabb, rögösebb, jogi utat választotta. Aligha a tucatnyi kép piaci értéke, vagy a presztizs veszteség állhat a dolog mögött. Talán valami mögöttes szándék, a dac, vagy a szűklátókörűség? Az általuk indított per ugyanis könnyen fordítva sülhet el. Hiszen jelen esetben maguk remélik, hogy a közösségi média használata majd feloldozást ad az illegális felhasználás vádja alól. Nyilván jól jön majd nekik egy szép napon, ha újra értékes képek jelennek meg egy közösségi rendszerben valamilyen katasztrófáról. Az sem kizárt, hogy talán az AFP stratégiai partnere, a Getty Images már most is jó lehetőségeket lát a megosztott képek értékesítésében, ahogy a Flickr-re is kiterjesztették működésüket egy ideje (bár ott a fotósokkal külön szerződött formában).

Amivel viszont nem számolnak sem az AFP-nél sem a Gettynél az ügy kapcsán, hogy egy esetleges feloldozó határozat egy csapásra nem várt liberalizációt hozhat a világhálóra, aminek (mások mellett) ők is elszenvedőivé válhatnak. Karakán kitartásuk könnyen ellenükre is fordulhat. Egy a szerzői jog hatályát felfüggesztő korlátozó ítélet akár az ügynökségi tartalmak megosztását is teljesen szabaddá tehetné, ami ellen egyébként saját jól felfogott üzleti érdekeik védelmében maguk az ügynökségek (élen az AFP-vel és az AP-vel) nem is hajlandók. De akkor mégis mit remélhetnek ettől a pertől?

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!