Egyik kedves ismerősöm meglepett egy linkkel. Sok hasznos véleményt nem találtam rajta, csak egy viccesnek szánt képet arról, hogy a képek vízjelezése egy áttetsző logó és a paranoia egyenlete.
Ami valahol igaz is, de mint a fenti mondás jelzi nem mindenki téved, aki azt gondolja, hogy van mitől tartania. A fotókat pedig igenis előszeretettel tulajdonítják el olyanok, akiknek nem kellene.
“Attól, hogy paranoiás vagy, még lehet, hogy tényleg üldöznek.” – mondás
A tisztességes felhasználás (úgy is, mint fair use – na persze nem szerzői jogi fogalomként, úgy teljesen más vonatkozik rá) alapvető feltétele lenne például ugye a szerző kilétének feltüntetése, és a forrás megjelölése, amit az Internet és a kereszthivatkozások használata a végletekig leegyszerűsít. Persze jelen esetben én magam sem kérdeztem meg a szerzőt, mit szólna, ha a vicces képét ide beszúrnám. Bár úgy hiszem, erről azzal lemondott, hogy paranoiának titulálja a vízjelezést. Ha ez alaptalan félelem, akkor neki nincs is mitől tartania. Én minden esetre továbbra is vízjelezem a fotóimat, ami továbbra sem firka, vagy reklám.
Persze megtehetném, hogy vízjel nélküli képeket közlök, és ha kibukik az illegális felhasználásuk, egyszerűen csak perelnem kéne. De éppen elég nekem az alkotmány és legfelsőbb bíróságra járni híres bűnügyek vádlottait, védőit, bíróit fényképezni, különben is utálok pereskedni, úgyhogy maradok ennél a sajnos kevésbé esztétikus, de hatásos megelőző módszernél.