Már akkor sejtettem, hogy a ma estét nem úszom meg egy bulvár blogbejegyzés nélkül, mikor a portás a szerkesztőségből távozóban kezembe nyomott egy bulvár lapot. De mivel más értelmesebb napilapot is adott mellé, úgy döntöttem, éppen elég fáradt vagyok hozzá, hogy ne pusztítsam az agysejtjeimet bulvár sajtóval. Nem mintha gond lenne a bulvársajtóval, mindenki azt olvas amit akar, csak engem valahogy nem köt le a celebek magánélete. Ahogy egyik bulvár lapnál dolgozó fotós kolléga mondta egyszer újságíró kollégájának: “a képaláírásunk tartalmasabb, mint a cikk amit illusztrálnak vele…”
Szóval nem is nyitottam ki a bulvár lapot, mégis nyakamba szakadt este, amiről azt hittem, megúszom. Édesanyám valami tévéműsornak köszönhetően talált meg a “címlapon dübörgő hírértékkel”: Liptai Klaudia egészen megváltozott, mert szerelmes, méghozzá az Ördög Nóri volt pasijába.
Remek, és akkor ezzel én mit kezdjek? Ördög Nórival még csak-csak találkozom néha, de Klaudiával nem szokásom. A magánéletük meg valahogy még akkor sem érdekelne annyira, ha a legjobb barátaim lennének. A barátaim magánéletében sem vájkálok, ha ők nem kötik maguktól az orromra, hogy épp mi bántja, vagy lelkesíti őket. Nem hogy a sztárok hírességek dolgai érdekeljenek, akik kevés kivételtől eltekintve abból élnek, hogy híresek, és értékes tartalmat nem igen alkotnak (maximális tisztelet azon kivételeknek, akik mégis). A kedvenc celeb beszólásom az volt, mikor az egyik Big Brother / Való Világ (magam se tudom, csak sejtem) valóságshow szereplő beszól az egyik Megasztár / Megatánc / Sztárok a jégen / Szombat esti láz / Csillag születik típusú zenés-táncos tehetségkutató szereplőjére, hogy “hát mitől lett ez híres, mit tett le az asztalra?” Csak gondolatban vágtam rá, hogy többet mint te. Hát igen a mérce….az fontos!
Egyébként nincs gond a hírnévvel, sőt a bulvárral sem. Elég sok híres embert ismerek. Olyat is akit a média tett híressé, és olyat is aki szakmai teljesítményével tűnt ki, sőt olyat is, aki előbb az egyikben aztán a másikban is sikeres lett. Az se zavar, ha valaki meg tud élni a hírnevéből, és az se, hogy – nagyon sokan – vannak akik erre kíváncsiak.
Csak én nem vagyok annyira kíváncsi erre. Volt idő, mikor azért fizettek, hogy bulvár lapba fotózzak hírességeket, ahogy még most is megteszem ezt néha. Ez is munka, ezt is el lehet végezni tisztességgel. Csak nem szórakoztat. Se fényképezni, se olvasni. Ne is erőltessék rám.
