‘retus’ címkével ellátott bejegyzések

Manipuláció-e a HDR technológia a sajtófotóban?

2012. január 16. hétfő
14thStreetBridgeHDR photoBillOlearyWashingtonPost Manipuláció e a HDR technológia a sajtófotóban?

HDR Fotó: Bill O'Leary/Washington Post

A különböző képen exponált képekből előállított HDR fotó technológia egyre mindennaposabbá válik. Már az iPhone és több más fényképezőgép (így a hamarosan megjelenő Nikon D4) is alapból tudja, viszont ez komoly etikai kérdéseket vet fel szakmai körökben.

A Poynter szombati cikke beszámol róla, hogy a múlt héten egy HDR fotó jelent meg a Washington Post címlapján. A képaláírásban az állt a kép alatt, hogy a fotó nem hagyományos technikával készült, hanem több kép szoftveres kombinációjával jött létre.

Ez a megfogalmazás keltette fel a Poynter két munkatársának, Steve Myersnek és a fotó rovatot vezető Kenny Irbynek az érdeklődését, így felhívták a Washington Post fotó igazgatóját, Michel du Cille-t. Tőle megtudták, hogy a képaláírás nem PhotoShop használatát, vagy egyéb retusálás jellegű beavatkozást takar. Egyszerűen csak HDR technikával készült, amit mindenképpen közölni is akartak az olvasókkal. A lap szerkesztői azonban úgy ítélték, hogy a HDR kifejezés kevésbé közérthető az átlag olvasó számára. Nem mindenki értené meg belőle, hogy arról van szó, különböző beállításokkal exponált képekből rakja össze a szoftver az ideálisnak mondható fényviszonyokat ábrázoló képet. Így a vezetőség döntése szerint a kevésbé szakmai megfogalmazással került nyomdába a címlap.

A Post fotó igazgatója elmondta, hogy a képet készítő Bill O’Leary azért döntött a HDR technika mellett, mert így tudta a lemenő nap fényében ideálisan megörökíteni a 14. utcai híd környezetét. Ha hagyományos módon, egyetlen exponálással örökítette volna meg a látványt, akkor egyes részek vagy túlexponáltak, vagy túl sötétek lettek volna.

Az Amerikai Sajtófotó Szövetség (NPPA) elnöke, Sean Elliot a leghatározottabban azt állítja, hogy a HDR nem alkalmazható eszköz a dokumentarista fotográfia céljaihoz. Az amerikai szakmai szervezet etikai kódexe úgy fogalmaz a fotósnak tiszteletben kell tartania a digitális pillanat integritását, és ebben a tekintetben a HDR technika sem különbözik bármilyen más fotó manipulációtól. Mint mondja, “a HDR használatával a Washington Post különböző idő pillanatokat kombinált, ezzel egy olyan képet hozott létre, ami a valóságban sosem létezett. Például az égbolton látható repülőgép nem volt ott a kép készítésének minden fázisában, így ezzel megkérdőjelezhetővé teszi a kép hitelességét.”

14thStreetBridge photoBillOlearyWashingtonPost Manipuláció e a HDR technológia a sajtófotóban?

Fotó: Bill O'Leary/Washington Post

Lehet máshogy is
A fotós készített hagyományos módszerrel is képeket a hídról, és az annak másik oldaláról készült képek között vannak közel hasonló fényviszonyú és színvilágúak is, mikor a lemenő nap világítja meg a hidat.

Sean Elliot szerint a második fotó létezése szükségtelenné tette volna a HDR kép használatát, mivel a manipuláció nélküli kép ugyanolyan erős látványt nyújt, mint a másik. A lap fotó igazgatója viszont úgy gondolja, hogy az általuk választott kép jobb a vizen tükröződő napsugarak, és az égbolt fényei miatt. Még akkor is, ha bonyolultabb képaláírást igényelt is a technikai kivitelezés magyarázata.

A Poynter azt is hozzáteszi, hogy ez már a második alkalom, hogy a Washington Post HDR képet közölt a címlapon. Legutóbb a téli napforduló alkalmából tették. A fotó igazgató állítása szerint egy darabig most nem fognak élni ezzel a technikával, nehogy “önmaga kliséje legyen belőle”.

Te mit gondolsz a HDR alkalmazásáról a sajtófotóban?

Retus: újabb fotós nyírta ki magát szakmailag

2011. augusztus 5. péntek
Soccer AP manipulation killed photoMiguelTovar Retus: újabb fotós nyírta ki magát szakmailag

Fotó: Miguel Tovar

Az AP nemrég elbocsátott egy újabb külsős fotóst, amiért az tiltott módosítást végzett egy képen: kiretusálta az árnyékát. Megéri egy ilyen hibával derékba törni egy amúgy sikeres együttműködést?

A Poynter arról számol be, hogy a múlt héten elbocsátották az AP amerikai hírügynökség egyik külsős fotósát. Amit elkövetett megbocsáthatatlan a sajtófotó világában: kiretusálta az árnyékát egy képről. Mint a hírügynökség vizsgálódása kiderítette, a Sydney Morning Herald által is közölt sorozat egy másik képéről klónozott a képre sötét homokot, hogy ezzel elfedje saját árnyékát.

Az AP fotó igazgatója Santiago Lyon “szándékos és megtévesztő fotó manipulációnak” nevezte a fotós cselekedetét. Még ha célja csak annyi volt is, hogy a kép esztétikai értékét növelje, ez a beavatkozás a sajtófotóban elfogadhatatlan.

Az eset – mint minden hasonló - szigorú büntetést vont maga után. Az AP minden együttműködést megszüntet az etikai vétséget elkövető fotóssal, Miguel Tovarral. Az ügynökség vizsgálata szerint a fotós korábbi képein nincs nyoma hasonló beavatkozásnak, de hogy minden esetleges gyanút eloszlassanak, Tovar mintegy 3000 korábbi képét is eltávolították az ügynökség archívumából.

Sajtó, etika, irányelvek
Az eset nyomán Santiago Lyon fotóigazgató egy körlevélben újfent felhívta kollégái figyelmét az ügynökség fotó feldolgozással kapcsolatos sajtóetikai irányelveire (eredeti változat a Poynter oldalán olvasható):

“Emlékeztetni szeretnélek titeket az AP képmanipulálással kapcsolatos irányelveire, mely megtalálható a Hír érték és irányelvek nyilatkozatunkban (angolul és magyarul).

Kérem, mindenki olvassa el figyelmesen, és győződjön meg róla, hogy helyesen értelmezi azt – ez nem csak az AP főállású fotósaira, és szerkesztőire, de a külsősökre, és az alkalmanként megbízott fotósokra egyaránt vonatkozik.

Jó hírnevünk mindennél fontosabb, ezért határozottan és elszántan fellépünk, ha bármely a fent leírtakhoz hasonló cselekedet beárnyékolja azt.”

Fotó feldolgozási irányelvek: mi megengedett a sajtófotóban?

2011. augusztus 5. péntek
Retus Parliament 1106252237fVA Fotó feldolgozási irányelvek: mi megengedett a sajtófotóban?

A kép illusztráció (Fotó és szerkesztés: Völgyi Attila)

Örök vita, hogy mit szabad művelni egy digitális fotóval és milyen retusálás nem megengedett. Magam is több forrást átkutattam ennek részletei után. Azt hiszem, most megtaláltam a legrészletesebb leírást.

Minden lap, és különösen a lapok tömegét kiszolgáló ügynökségek rendelkeznek valamilyen irányelvvel a fotók feldolgozására vonatkozóan. Ezek leírása kisebb-nagyobb mértékben eltér, de lényegük és szellemiségük nagyjából megegyezik.

A nemzeti hírügynökség fotórovatának vezetője, Virágvölgyi István kérdésemre így foglalta össze: “Az MTI-nek van egy Szerkesztőségi kézikönyve és annak van a Fotószerkesztőségre vonatkozó melléklete is, de ezt belső használatra tartjuk fent. Mindazonáltal a képek módosításánál mi is a közkeletű ökölszabályt követjük, ami a kép értelmét módosító beleavatkozásokat tiltja mind a fotóriporterek, mind pedig a szerkesztők számára.”

Így fogalmaz az AP hírügynökség szabályzata
“Az AP fotóknak mindig az igazságot kell elmondaniuk. Soha nem változtatjuk meg, és nem manipuláljuk digitálisan egy kép tartalmát.

Egy kép tartalmát sosem szabad megváltoztatni sem PhotoShop, sem más módszer használatával. Egyetlen képelemet sem szabad a képhez hozzáadni, abból elvenni. Az arcokat, vagy egyéb ismertetőjeleket sosem szabad PhotoShopban vagy egyéb módon elfedni. Az egyetlen elfogadott retusálás az érzékelőre rakódott kosz, valamint a szkennelt negatív vagy papír nyomat karcainak eltávolítása. 

Kisebb korrekciók a PhotoShoppal elfogadahtók. Ezek közé tartozik a kép vágása, bebukott és beégett részek korrigálása, a fekete-fehérre konvertálás, és a normál tónus- és színkorrekciók, amik a kép megfelelő reprodukálásához szükségesek (ezek analóg megfelelői azoknak a bebukás és beégés korrekcióknak, amiket a képek kidolgozása során az analóg fotólaborokban is alkalmaztunk), és amelyek a fotó eredeti jellegét biztosítják. A kép denzitásának, kontrasztjának, színtelítettségének, szaturációjának módosítása nem elfogadható, ha jelentősen megváltoztatja az eredeti képet. Nem szabad a hátteret digitálisan elhomályosítani, beégéssel, vagy aggresszív tónus módosítással eltüntetni. A vörösszem eltávolítása sem megenegedett. 

Ha egy alkalmazottnak kérdései vannak az alkalmazható módszereket illetően, vagy az AP által fotó feldolgozással kapcsolatban támasztott követelményekkel, korlátozásokkal kapcsolatban, akkor a kép elküldése előtt lépjen kapcsolatba a vezető szerkesztővel.
Azokban az esetekben, ha olyan képeket teszünk közzé, amiket a képet kiadó forrás módosított – például a fotóalanyok arcát kitakarták – a képaláírásnak ezt pontosan jeleznie kell. Az ilyen képek kiadását egy vezető szerkesztőnek kell jóváhagynia.

Az itt leírtak kivételével nem rendezünk meg jeleneteket, nem pózoltatunk fotóalanyokat, és nem játszunk újra eseményeket. Amennyiben video felvétel, portréfotzás, vagy stúdió körülmények között fotózunk valakit, mindig gondoskodni kell, hogy a képaláírás ne vezesse félre az olvasót, és ne hihesse, hogy a képen látható esemény spontán történt a hírgyűjtés során. A portré, divat és illusztráció fotók készítése során minden beavatkozást ismertetnie kell a képaláírásnak, és a különleges utasításokat közlő mezőnek, hogy ne lehessen manipulációnak tekinteni.”

Retus nélkül tényleg nem megy?

2011. május 9. hétfő
SituationRoomOrthodoxEdit Retus nélkül tényleg nem megy?

Retusált és eredeti kép

Tényleg nincs más megoldás, mint esztelenül retusálni egy képet a PhotoShopban?

A Jezebel-re alapozva a CommentCom mai híre, hogy egy New Yorki ultraortodox zsidó lap kiretusálta Hillary Clintont a fotóról, melyen Obamával nézik Bin Laden kivégzését. A Tzitung szerkesztőségének indoklása szerint a módosításra azért került sor, mert a lap mélyen vallásos hagyományaihoz tartozik, hogy soha nem közöltek le nőt ábrázoló képet.

Megértem, sőt tisztelem is, hogy a lap hű a hagyományaihoz. De szerintem ugyanazt a célt (ti: ne legyen nő a képen) retusálás nélkül is el lehetett volna érni. Például egy határozott vágással.
Igaz, hogy ettől kevésbé hatásos a kép, mert nem csak a két nő, hanem az amerikai kabinet nagy része is eltűnt volna a képről. Valójában egészen más lenne a kép egy ilyen vágástól is. Érzem, hogy nem annyira szerencsés. Viszont még mindig sokkal őszintébb, és elfogadhatóbb megoldás, mint képelemeket kiretusálni az eredeti fotóról.

SituationRoomCut Retus nélkül tényleg nem megy?

Vágással, retus nélkül

Nem hiszem, hogy a probléma megoldása vallási alapú lenne. Kétlem, hogy akár a Talmud, akár a haszid zsidók bármely más szent írása foglalkozna a digitális fotóretusálással, vagy akár csak említené a PhotoShopot.
Szerintem az egyszerűen egy korlenyomat, hogy mára a retusálás annyira hétköznapi szintre jutott, hogy már nem is gondolkodunk rajta, hogy retusáljunk-e. A legtöbb ember már el sem nagyon gondolkodik rajta, hogy tényleg szükséges-e egy kép tartalmához hozzányúlni.

Ironikus viszont, hogy ezt a meglehetősen posztmodern korlenyomatot épp egy ultraortodox lap eljárása példázza legjobban.

Mielőtt bárki kommentelne, leszögezem nem akarok se zsidózni, se politizálni, így kérem más se tegye, mert moderálni fogom.

Szerinted jogos a POYI nyertes iPhone fotó balhé?

2011. február 22. kedd
GruntsLife01 POYI photoDamonWinter Szerinted jogos a POYI nyertes iPhone fotó balhé?
Fotó: Damon Winter/NY Times

A POYI fotópályázaton iPhone fotókat is díjazott a zsűri. Komoly vitát vált ki, hogy hol húzódnak a határok, és lehet vagy szabad-e telefonnal készült fotókat sajtófotónak tekinteni. Különösen, ha azt egy fotó alkalmazással készítették, hogy speciális képi hatást érjenek el.

Miközben sokan zúgolódnak a World Press Photo pályázat képeinek kegyetlensége, eredményei és egyéb kapcsolódó morális kérdések miatt, addig a Picture ot the Year International pályázat is szolgál idén érdekességekkel.
Damon Winter harmadik hellyel díjazott afganisztáni fotó sorozatát is egyre több támadás éri. A képek egy iPhone alkalmazással a Hipstamaticcal készültek, ami sajátos, filmszerű hatásokkal gazdagította a fotókat. Emiatt egyre többen kérdőjelezik meg, hogy az ilyen és hasonló megközelítésnek még van-e köze a fotográfiához, illetve nem sérti-e a sajtófotózásban szokásos etikai elveket, ami tiltja a digitális képmódosítást?

GruntsLife02 POYI photoDamonWinter Szerinted jogos a POYI nyertes iPhone fotó balhé?
Fotó: Damon Winter/NY Times

A fotós közben azzal érvel, hogy a fotózás célja a vizuális kifejezésmód, ő pedig egy olyan megoldást választott, ami az adott történet elmesélését szerinte leginkább szolgálta.
A New York Times Lens blogján a lapnak dolgozó Winter kifejti, hogy a Hipstamatic App nem utólagos képmódosítás, mintha PhotoShopban szerkesztené át a képet. Szoftveres beavatkozás ugyan, de pontosan ugyanúgy működik, és olyan hatásokat is ér el a digitális képpel, mint az analóg film esetében a kereszthívás, vagy az éppen látványvilága miatt népszerű Holga fényképezőgép használata.
Ugyanakkor szándékosan igyekezett távol maradni az Interneten kialakult vitáktól, mert nem az alkalmazások reklámozása a célja. Azt állítja, sosem volt célja, hogy a képeit az alapján bírálják el, hogy milyen megoldással, vagy alkalmazás segítségével készültek. Ugyanakkor teljesen biztos benne, hogy a történet elmesélésére ez volt a legmegfelelőbb mód.

GruntsLife09 POYI photoDamonWinter Szerinted jogos a POYI nyertes iPhone fotó balhé?
Fotó: Damon Winter/NY Times

A Poynter oldalán feltett kérdésekre személyesen válaszoló Winter azt is elmondta, hogy azért érezte az iPhone használatát szükségesnek, mert így sokkal bensőségesebb kapcsolatot ápolhatott a katonákkal. A nagy és hangos profi fényképezőgépek jelenlétére eégszen máshogy reagálnak a katonák, mint a mobiltelefonra, amivel ők maguk is előszeretettel fényképezik egymást és környezetüket. Az pedig a képi történetmesélés tudatosan kiválasztott eszköze volt, hogy a természetes látvány helyett a Hipstamatic szín és képi világával örökítse meg a látványt.

Winters szerint a vitának két pillére van. Az egyik tartalmi, márpedig a képek tartalma egyáltalán nem változott. Semmit nem vett el, és nem is adott hozzá az alkalmazás. A vita szerinte sokkal inkább a másik szempont, az esztétika mentén húzódik. Mint mondja, sokak szerint csak egy ravasz trükk, hogy mobiltelefont használt a fotózsához, és ezel csak művészieskedni akart. Ami akár jogos felvetés is lehet, de a tartalmi kérdéshez ennek szerinte nincs köze. Leszögezi, hogy a sajtófotók esetében is nagyon fotnos szerepet játsik a képek esztétikuma, hiszen a fotós nem két lábon járó fénymásoló, hanem történetmesélő. Winter szerint az iPhone és a Hipstamatic kiválasztása ugyanolyan módszer választás volt a részéről, mint mikor valaki fekete-fehér filmet vagy éppen diát fűz a fényképezőgépbe. Egy másik győztes képet elemezve hozzáteszi, hogy az sem véletlenül vignettál, és hogy az emberi szem sem fekete-fehérben lát, ahogy f/1.2 mélységélességgel sem látunk. Ezek mind esztétikai, történetmesélési módszerek, akárcsak az övé.

GruntsLife12 POYI photoDamonWinter Szerinted jogos a POYI nyertes iPhone fotó balhé?
Fotó: Damon Winter/NY Times

Winter azt is hozzáteszi, hogy a képek kiválogatása sem volt egyszerű. A New York Times oldalán megjelent képeket mintegy 1500 képből válogatták ki, és nem volt könnyű dolguk, mert a választott módszer inkább csak nehezítette a dolgukat.
Chase Jarvis nem tért ki blogján az iPhone fotók körül kialakult felhajtásra, de ő közismerten támogatja, és tevékenyen népszerűsíti az iPhone fotózást, sőt még saját alkalmazást is adott ki, hogy ezzel is támogassa a keratív mobil fotósok tevékenységét. A HVG.hu-n a témában megjelent cikk linkeli Stiller Ákos hasonló képeit éppúgy, mint ahogy említést tesz Gárdi Balázs hasonló tudsítási projektjéről is.

Míg Chip Litherland azt írja blogján a zsűri döntéséről, hogy “a tiszta formájában létező fotózsurnalizmus meghalt, mert a POYI épp most ölte meg”, addig a Gizmodo hasábjain Matt Buchanan azt kérdezi A Hipstamatic tényleg megölte a fotózsurnalizmust?, és azt a konklúziót vonja le, hogy Winters lehet az első, aki ilyen megoldással készült képekkel nyer fotópályázaton, de egészen biztos, hogy nem az utolsó.

Te mit gondolsz?