Kuvaiti látkép amatőr szemmel fotózva Fotó: SnapR/Flickr
A kuvaiti hatóságok állítólag betiltották a tükörreflexes fényképezőgépek nyilvános használatát. Novembertől csak bizonyíthatóan újságírói célzattal lehet az ország utcáin és bevásárlóközpontjaiban ilyen gépekkel fotózni. (Egy hét elteltével a Kuwait Times cáfolta az általa közölt hírt a fénkyépezőgép tilalomról. Bővebben)
Nagy valószínűséggel az itt látható kép (SnapR képe a Flickr-ről) sem készülhetne el. A hír előtt sokan értetlenül állnak, sokakat felbosszant. Erről sokan beszámolnak, így szerintem inkább a történet háttere érdekes, én inkább erre koncentrálok.
A hír forrása
A jellemzően egyetlen forráshoz, az egyesek szerint nem túl megbízható Kuwait Timeshoz visszavezethető hír futótűzként terjed az Interneten. A felháborodott nyugati szemléletű bloggerek és a komolyabb lapok (Guardian, Gizmodo, Thinq, PetaPixel) is sorra veszik át egymástól, és a közös forrástól a hirt, amit Chase Jarvis is emleget blogján.
Tegnap már felületesen (két mondatban) tálalva a Spottr, ennél alig valamivel bővebben a Pixinfo is foglalkozott a hírrel, a Prim.hu pedig még saját ideológiát is gyártott hozzá, hogy mi motiválhatta a bizonyítatlan létezésű törvény megalkotását. A nagy magyar hírportálok közül egyelőre csak az Origo írta meg a történetet, valamelyik angol oldal alapján, és akár az is jelzés értékű lehet, hogy az MTI sem hozott le róla még semmit.
Bizonytalan háttér
Jó pár helyen végigolvastam a hírt, új információt nem igen adott senki a korábban olvasott hírekhez. A fotós lapoktól is csak annyi “szakmai” teljesítményre futotta, hogy feltételezésekbe bocsátkozva latolgatnak esélyeket. Van, aki kijelenti, hogy a tiltás kizárólag a DSLR-ekre vonatkozik és akkor a pontosan ugyanúgy kinéző, de nem digitális SLR-ekkel lehet fényképezni. Illetve, hogy a nagyon hasonló, de tükör nélküli gépek kivételt jelentenek a törvény hatálya alól. Van lap, amely azt veti fel viccelődve, hogy Kuvait hamarosan 4/3-os fényképezőgép gyártását akarja bejelenteni, és ezért tiltja ki az utcákról a konkurenciát.
A Guardian annyit tett hozzá a sztorrihoz, hogy emlegetik egy ügyvéd-blogger hétfői letartóztatását, illetve a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadsági szervezet rangsorolására hivatkozva említést tesz a sajtó munkájának szabályozásáról. A jelek szerint azonban a kérdéses törvény tartalmának, vagy egyáltalán létezésének ők sem jártak utána. A hivatkozott sajtószabadsági szervezet honlapja azonban érdekes módon eddig említést sem tesz az új törvényről – igaz az a hírek szerint az meg sem próbál akadályt gördíteni a sajtó munkája elé.
A megerősítés – hiányzik
A jelek szerint senki nem nagyon ment utána a történetnek, pedig alapvető szakmai elv, és a hitelesség záloga a források kettős ellenőrzése). Mindössze egyetlen olyan lapot találtam, amelyik a kétkedés nélküli pletyka terjesztés helyett megpróbált plussz információhoz is hozzájutni. Csak az Amateur Photographer veti fel, hogy talán érdemes lenne pontosan megismerni a jogszabályt. Sajnos az erre tett kísérleteik eddig nem jártak sikerrel. A különböző oldalak kommentjei közt viszont egyre több az utalás arra, hogy a történet hoax (ti. kacsa, átverés, becsapás, álhír) lehet.
Ami biztos
A Kuwait Times tényként közli, hogy született ilyen törvény, de ezt mindenki csak rájuk hivatkozva terjeszti. Az Amateur Photographer próbált megerősítést szerezni az illetékes hivatalos szervektől, ahogy én is a magyar külügyi szervek révén, de egyelőre nincs hivatalos visszajelzés az ügyben. A brit külügyminisztérium szóvivője egyelőre annyit nyilatkozott a lapnak, hogy utána járnak a hírnek, és a brit hatóságok közelkeleti országokba utazóknak szóló tanálcsai egyelőre nem változtak a fotózással kapcsolatban: “Tilos a kormány, hadsereg, és ipari létesítmények fotózása, különösképpen az olajmezőké.”
A Magyar Külügyminisztérum Sajtó Főosztálya nem tudott az üggyel kapcsolatban érdemi információval szolgálni, az új szabályozásról ők nem tudnak, de cáfolni sem tudják. A kuvaiti magyar nagykövetség, illetve a budapesti kuvaiti nagykövetség nem válaszolt a megkeresésre. A Magyar Külügyminisztérium honlapján az alábbi tanácsok szerepelnek a Kuvaitba utazók számára: “Helyi sajátosság, hogy sok kellemetlenség adódhat a kamerázásból, fényképezésből. Ennek elsősorban vallási, másodsorban biztonsági okai vannak. Célszerű a szükséges minimumra korlátozni az ilyen tevékenységet, s fényképezés előtt minden alkalommal feltétlenül kérjék meg az érintett (a felvételen szerepeltetni kívánt) személy/ek, illetve hatóságok engedélyét.”
Kiegészítés: Egy héttel az eredeti hír közlése után a Kuwait Times helyreigazítást jelentetett meg, melyben kijelentik, hogy az információknak nem jártak utána megfelelően, és így valótlan hírt közöltek. Kuvaitban nincs semmilyen új törvényi korlátozás a fényképezőgép haszálatra vonatkozóan. Az eddigiek persze érvényben maradnak továbbra is. Bővebben arról, hogy Semmi sem igaz a kuvaiti fotós tilalomból.
Mit jelent mindez?
Míg egyes területeken elengedhetetlen a stúdió eszközök, lámpák, ernyők, állványok, hátterek és egyéb kellékek használata, addig más területeken elképzelhetetlen ezekkel dolgozni. Hogy csak a legnyilvánvalóbb ellentétet említsem, ugyanúgy lehetetlen egy szál riporter vakuval igazán komoly, magazin minőségű glamour fotókat készíteni, mint ahogy lámpa szettel rohangálni egy tüntetésen. Mások a munka körülmények, és mások az eszközök kiválasztásának szempontjai is.
