Kép nélkül nincs fotóblog - Fotó: Antonio Zugaldia/Flickr
Érdekel, hogy milyen egy jó fotóblog? Mitől jó, és hogyan kell jól csinálni?
Én nem csinálok fotóblogot, nem is nagyon vágyom rá, és a Goldenblog verseny is csak díjazni akarja a legjobbakat, irányt mutatni, hogy mitől és hogyan jó, vagy hogyan lenne érdemes csinálni, legfeljebb közvetve ad a díjazás révén.
A HVG fotó szerkesztőségéből kikerült idei szakmai zsűri leggrafománabb tagja (mivel Stiller Ákos és Tury Gergő inkább fotóznak, mint blogolnak), Hernádi Levente meglehetősen Jakab Andor népszerű bejegyzését idéző című írásában összefoglalta blogján, hogyan értékelt, és milyen szempontok alapján hozott döntést a zsűri.
Hogy a címben feltett kérdésre is válaszoljak valamennyire a posztban, ne csak egy linkajánló legyen, jöjjön egy kivonat a zsűri nagyon jogos szempontjaiból, helyenként a saját szájízem és értékítéletem alapján önkényesen átszerkesztve, kiegészítve. Mindenképpen olvassátok el Levente írását is. Különösen hogy megtudjátok a blogverseny szempontjait is, tényleg érdemes (nem csak azért, mert engem és szintén fotóblognak nem minősülő InPhoto Blogot is pozitívan emlegeti – pedig az én blogom nem is általa zsűrizett kategóriában versenyzett).
Fotóblog definíció
A Flickr/Picasa/IndaFotó/stb képmegosztók nem fotóblogok. Azok fotómegosztó tárhelyek, még ha tágan értelmezve tényleg ellátnak fotóblog jellegű funkciókat is.
Fotóblog az erre alkalmas felületen tálalt, folyamatosan frissített képes blog, ahol a szerző a saját képeiből vezet egy napló-szerű publikációt. A netről mások fotóiból gyakran szerzői jogot sértően összevadászott tartalomból, vagy jobb esetben olvasók által beküldött saját képekből felépített fotó blogok, akármilyen jó alap ötletre, vagy témára épülnek, és akármilyen népszerűek illetve adott esetben színvonalasak is, legfeljebb a blogversenyen kívül tekinthetők fotóblognak.
Persze a saját fotó kérdésében általánosan én engedékenyebb vagyok a blogverseny zsűrijénél. Attól még lehet fotóblog, hogy nem csak, vagy egyáltalán nem saját képek vannak rajta. A lényeg, hogy a blog tematikája szerint igényesen szerkesszék. Viszont a szerzői jog kérdésében nem vagyok engedékeny, ahogy a törvények sem: a szerzői jogot még a bloggereknek is be KELL tartani. Különösen ha magukat is alkotónak tartják, nem csak gyűjtögető életmódú web élősködőnek.
Tippek, tanácsok
Bélyegképek: Mit érnek a rendszeresen posztolt képek, ha 2-300px szélesek? Eltűnnek az oldalon, kivehetetlenek, nem érvényesül maga a kép, ami a blog lényege lenne. Használjatok bátran nagy képeket. Bigger is better. Pláne ha képekről van szó. Nagy képek. Nagy képek. Nincs annál szomorúbb, amikor egy nagy, szép, szellős oldalt nem tölt ki a kép.
Szöveg és képek aránya: Sok a grafomán fotóblogger, és ez jó, de a legtöbben nem tudjátok eltalálni a kellemes arányt szövegelés és képek között. A kettő akkor működik egymás mellett, ha a kép kiegészíti a szöveget, ráerősít a tartalomra, a szöveg pedig nem olyan hosszú, hogy elnyomja a képeket.
Rengeteg jóképű, de túlírt fotóblog van, nagyon-nagyon felesleges és fárasztó szövegeléssel. Van, ahol meg az a baj, hogy egyáltalán semmit nem tudunk meg a képekből, azok magukban nem elég beszédesek, hiányzik 1-1 rövid képaláírás, vagy ilyesmi.
Válogatás hiánya: Senkitől nem várható el, hogy szerkesztőként gondolkodjon, de még így is nehezen értelmezhető, miért kell 25 egyforma képet feltölteni egy kirándulás pihenőjéről, 15-öt egymás alá a teliholdról – ahol a képek között annyi a különbség, hogy a bal alsó sarokban az egyik faágat kicsit arrébb fújta a szél két expó között.
A kevesebb több. Egy-két jól kiválogatott, kedvenc kép egy témáról sokkal szebbé teszi az élményt a nézőnek, mint 15 egyformán jó, vagy egyformán rossz. Lásd még: Galéria kényszer és Minek annyi (rossz) fotó?
Öncélű magamutogatás: Sok marketing-szagú fotóblog van, amit van aki szeret, de egy blogversenyen nem sok keresnivalója van. Két típusuk van: az egyik a kizárólag esküvő- és babaportékkal operáló fotóblog, aminek az egyetlen üzenete a fotós által kínált szolgáltatás népszerűsítése. Ezeket a Goldenblog zsűrije egyáltalán nem tekintette fotóblognak, csak egy folyamatosan frissített portfoliónak. A blogversenyen kívül meg mindegy, hogy ki minek tartja, a kérdés, hogy üzletileg működik, vagy sem.
A másik típus az önjelölt divatfotósok amatőr modell portréit felvonultató blogok, amik nem sokban különböznek a fentitől, mégis, itt azért nyomokban felfedezhető, ha a magamutogatáson kívül valóban naplót is vezet az illető, vagy legalább is úgy tesz: néha werkfotók, néha egy kis sztorizgatás – de ezek sem informatív tartalmat adnak, csak “nézd meg, így fogom a nagy dslr fényképezőgépemet” – szagú dolgok.
Mindkét típusnál sokat dob az élvezhetőségen, ha legalább egyszer-kétszer olvashat az ember hasznos tanácsokat, technikai infókat a képek készítéséről, ötletelést világításról, beállításokról vagy bármit, ami elszakad a fent már említett önfényezéstől.
Következetlenség: a blogversenyben ez a tényező igazán csak az utolsó körökben számított, de sokat számít egy blognál, hogy ne csapongjon minden irányba. Lehetőleg legyen egy koncepció, erre épüljön a tematikája, és ehhez tartsa magát.
Mondjuk furcsa, hogy ezt pont én írom le (még akkor is, ha szempontokat – ezt a bekezdést meglehetősen szabadon – idézem egy másik posztból), aki már a blog fejlécben olvasható mottójában deklaráltam, hogy szigorú tematika helyett mindennel foglalkozom, ami csak eszembe jut: “szavak, képek szóképek, sajtóról, fotóról, sajtófotóról és minden másról…”
Végezetül egy emlékeztető, hogy olvassátok el Levente Goldenblog zsűrizési szempontjait: Tőlem ezért nem kapsz díjat a Goldenblogon
