A közösség és a média segíthet

de a lájkolás magában soha

Crisis Relief Society

Fotó: Crisis Relief Society

Egyre többen mondják ki, sőt segélyszervezetek már kifejezetten kampányt építenek rá, hogy a közösségi média miatt ellustulnak az emberek. Segítő szándékában nincs hiány, de csak a lájk és megosztás nem segít, ha elmaradnak mellőle az adományok és a tényleges cselekvés.

Lájkolással és (másokat gyakran őrületbe kergető) megosztásaikkal ugyan támogatnak az emberek mindenféle jó ügyeket, de érdemi segítségnyújtás mégsem mindig történik. Egy kényelmes fotelben ülve kattintgat és a like gomb megnyomásával le is tudja a többség a segítségnyújtást. Pedig régóta tudjuk, hogy lájkolásért és körlevelek terjesztéséért még Bill Gates sem fizet.

Látszólagos aktivitás
A jelenség hasonlít egy kicsit a hiányzó hős problémájára, amit gyakran emlegetek a blogon, de a szakértők már önálló nevet is találtak neki. A lustaság és aktivitás szavakat összevonva szociológusok slacktivismnek nevezik a jelenséget. Magyarul talán látszat aktivistáknak nevezhetjük, akik így viselkednek. A megosztás persze fontos a hírek terjesztésében, sőt fontosabb, mint valaha. De érdemi cselekvés nélkül nincs változás a világban. Akárcsak a hiányzó hős csapdánál, mindenki panaszkodik, emlegeti a problémákat, amik mindenki másnak is gondot okoznak, de senki nem veszi a fáradtságot, hogy tegyen is a probléma elhárításáért.

Egyre több segélyszervezet is szót emel a slacktivism ellen. Most épp azért népszerű téma, mert a BuzzFeed, Design Taxi, Gizmodo és Huffington Post nyomán a legnagyobb nemzetközi fotós oldalak, a PetaPixel és a Fstoppers (és néhány magyar, így a Social Times, a Printscreen és a FotóSarok) is beszálmoltak a Crisis Relief Singapore fotó kampányáról, ami egy-egy képbe sűríti a problémát.

Rajz: Hani Abbas

Rajz: Hani Abbas

Visszatérő ötlet
Az ötlet azonban nem ennyire új keletű. Hani Abbas hónapokkal ezelőtt publikált egy hasonló témájú és képi megoldású képregényt.

Fotó: UNICEF

Fotó: UNICEF

Ugyanakkor, mint az Index és a Social Times is beszámolt róla, az UNESCO is próbálta korábban egy hasonló video kampánnyal megértetni, hogy a sok lájkkal nem lehet a boltban fizetni és attól még éhen maradnak az afrikai gyerekek is.

Lájk nem segít, és a sajtó?
Sokan feltehetik a kérdést, hogy ha a lájkolás és megosztás nem segít, akkor mit érhet a sajtó. A kérdés jogos, bár a mai napig számtalan eset ismert, mikor a különféle természeti katasztrófák és más tragédiák áldozataira és egyéb rászorulókra a sajtó nyilvánossága összpontosította a figyelmet, vagy akár egyenesen adománygyűjtésbe kezdett, ami végül kézzelfogható segítségnyújtásban is megnyilvánult.
Az sem utolsó szempont, hogy a klasszikus sajtótermékek alkalmasint jobb eséllyel elérik a döntéshozókat, mint a közösségi média megosztások és különféle Facebook kampányok. Persze ma már a sajtó sincs meg a lájkok és megosztások nélkül, így még fontosabbá válik az a tanács, hogy ne csak megossz, hanem cselekedj is!

Kiegészítés: Bő egy évvel ez után az írás után vált őrülten népszerűvé az ALS Ice Bucket Challenge, amiben előbb hírességek, majd hétköznapi emberek is elkezdték magukat videóüzenetben hideg vízzel leönteni, hogy így hívják fel a figyelmet kezdetben csak egy amerikai ALS-Amyotrophic lateral sclerosis, magyarul amiotrófiás laterálszklerózis betegség kutatásával  és gyógyításával foglalkozó alapítvány, később más jótékonyságok támogatására. Ahogyan ez lenni szokott, egy idő után ez a kezdeményezés is inkább csak a magatmutogatásról és a megosztásról kezdett szólni, nem a támogatással. Persze így is rengeteg pénzt gyűjtött az alapítványnak (amiről az is megjelent, hogy a bevételek jelentős részét a vezetők béreire költik). Minden esetre ahogy azt a brit színész Patrick Stewart is megmutatja saját Ice Bucket Challenge videójában, így kell helyesen csinálni, ez a kezdeményezés lényege:

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék