Fotó: Alessandro di Meo/ANSA/EPA/MTI
Sokak lelkében kétség ébredt, hogy lehet-e valódi a kép, amin villám csap a Szent Péter Bazilika kupolájába. Az egyre gyakoribb fotó hamisítások közepette a hitetlenkedés nem meglepő még egyházi dolgokban sem. De erre van logikus magyarázat, persze aki nem akar az úgysem fog hinni benne.
A megjelent felvételek
A HVG és az Index közel egyszerre publikálta az ANSA olasz hírügynökség fotósának, Alessandro di Meonak az EPA, AFP, Reuters és az MTI által is átvett képét a vatikáni villámcsapásról. A HVG egy másik, Filippo Monteforte az AFP fotóriportere által készített képet is közöl ugyanerről az eseményről, sőt a BBC videófelvételt is sugárzott a villámcsapásról. Sokaknak viszont mindez nem elegendő bizonyíték.
Az Origo fotórivata csak egy blogbejegyzésre tartotta érdemesnek a képet, sőt a fotóst sem tartották fontosnak megnevezni (később pótolták), viszont van egy jó mondatuk: “Valószínűleg egyébként gyakrabban csap villám a bazilikába, mint amilyen gyakran lemond egy pápa…”
Gyanúsan szerencsés fotósok?
Sok kommentelő kétkedik a fotók és a videó eredetiségében. “Hogy lehet, hogy pont ott voltak, és pont sikerült lefényképezni?” Érthető a kétkedés, hiszen már egy egyszerű naplementében sem lehet hinni az egyre hétköznapibbá váló PhotoShop beavatkozás miatt. De a rejtély távolról sem annyira izgalmas, ha valaki dolgozott már sajtóban.
Van az eseményeknek egy logikus menete, amire a szerkesztőségek előszeretettel építenek, főleg ha még emberük is van rá elég. Például ha jön a vihar, azt jelzi a meteorológia. Ha pedig villámlik, sok fotós magától is kimegy villámokat fotózni. Különösen igaz ez a pápa lemondása után a Vatikánban, ha meg van az esélye, hogy a Szent Péter Bazilika környékén járjon a vihar.
Mi fotósok előszeretettel gondolkodunk képekben, és történetet elmesélő képekben. El se tudom képzelni, hogy egy római fotósnak ne az jusson eszébe ezen az estén a viharról, hogy “milyen jól nézne ki, ha belecsap a villám a Bazilikába” meg persze, hogy “le kéne fényképzeni, hátha legalább a környéken villámlik”.
Mit tesz ilyenkor a fotós? Vagy legyint, hogy nincs rá idő, túl kicsi az esélye, hogy megtörténjen, netán úgyis mindenki más ott lesz, minek álljak be a sorba megcsinálni ugyanazt a képet, mint mások.
Vagy mégis csak kimegy a térre és várja a villámot. Ha igazán rutinos, akkor még egy villámkioldóval is felszerelkezik, így a technika besegít neki, hogy ne csak a reflexein és a szerencsén múljon, hogy sikerül-e a villámot elkapnia. Szerencséjükre nem kellett egész éjszaka várniuk a villámra, mivel a BBC beszámolója szerint a villám este 6-kor csapott a kupola tetején levő villámhárítóba. Ez még ahhoz is elég korai, hogy lapzárta előtt odaérjen a kép a legtöbb újságba. Engem csak az lep meg, hogy nem ment oda erre számítva sokkal több fotós.
Akik észnél voltak, azoknak szerencséjük volt – de ahogy egy barátom mondta, a rendezés se volt rossz…
Az arra járó turista, meg ilyen videót készített, ha kevésbé volt felkészülve arra, hogy mit is kéne majd látnia:
Kiegészítés: Bár az MTI és a magyar nemzeti hírügynökség alapján dolgozó lapok Alessandraként tüntetik fel az ANSA/EPA fotó szerzőjét, valójában egy fériről, Alessandro di Meoról van szó.
