Helyes kifejezés: közjogi méltóságok

Közjogi Méltóságok a Parlament Kupolacsarnokában

Közjogi Méltóságok a Parlament Kupolacsarnokában
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Nem szakterületem a magyar nyelv, mondhatni, hogy a nap huszonnégy órájában csak kedvtelésből művelem. Talán nem mindig tökéletes helyességgel, de ha már annyit használom, igyekszem minél jobban tenni.

Pár napja kezembe került egy napilap, ami Gyurcsány Ferenc és Sólyom László találkozójáról számolt be. Csak sajnos a hibásan használt kifejezések senkinek nem tűntek fel, hogy kijavítsák:

A miniszterelnök és a kormányfő meglehetősen ritka találkozóinak egyikét rendezték meg tegnap a Sándor-palotában. A kezdeményező fél Gyurcsány Ferenc volt, a vendéglátó Sólyom László.

Helyesen ugyebár a kormányfő (a kormány feje), azonos a miniszterelnökkel, aki jelenleg Gyurcsány. Akivel találkozott az pedig az államfő (aki az állam feje), vagyis a köztársasági elnök, Sólyom László, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is (de a katonai beosztása most mellékes).
Hasonlítanak a kifejezések, és összetettek is, de azért egy kis logikával és odafigyeléssel nem kéne senkinek összekevernie. Nem olyan bonyolult ez. Bár egy kicsivel egyszerűbb az elnöki típusú demokráciákban, mint az USA és Franciaország. Ott csak egy államelnök van, aki egymaga vezeti a kormányt, és ő maga az államfő (és a hadsereg főparancsnoka is, de ez még mindig nem lényeges – éljen a világbéke).
A többi közjogi méltóságot kevésbé szokták keverni. Gondolom főleg azért mert nem hasonlít ennyire a titulusuk. Bár sokan valószínűleg azt sem tudják, hogy ők is léteznek…

Magyarország öt legfőbb közjogi méltósága jelenleg:

  1. A Magyar Köztársaság elnökeSólyom László
  2. A Magyar Köztársaság Kormányának miniszterelnökeGyurcsány Ferenc
  3. A Magyar Országgyűlés elnökeSzili Katalin
  4. A Magyar Alkotmánybíróság elnökePaczolay Péter
  5. A Magyar Legfelsőbb Bíróság elnökeKaposvári Bertalan, elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettes.
Kiegészítés: Azt nem írom ide, hogy a mandátumok lejárta, vagy egyéb demokratikus változások után a titulusokhoz tartozó nevek megváltoznak. Viszont az említésre méltó, hogy az alkotmány módosítása nyomán a Köztársasági elnök intézményének nevét Magyarország elnökére változtatták. Szrepe és jogköre lényegében változatlan maradt, csak az elnevezés módosult.

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék