A székről nem estem le, de jót nevettem én is Handras múlt heti posztján a szőke nőről, aki megkérdezte, hogy az álló formátumú, vagy a fekvő iPadet veszik inkább a nők? “Mert az állított olyan fura…”
Persze ha nagyon akarunk lehet rá mindenféle mentséget találni, de azért vitathatatlan, alapvetően buta vásárlói kérdés. Azért örülök, hogy ez a kérdés fényképezőgépeknél sosem vetődött fel, míg a pult túloldalán álltam.
Már szinte hihetetlenül szürreális hírt közölt ma az MTI egy nyergesújfalui férfiról. Ha találnátok a kertben egy világháborús bombát, ugye ti is a kocsmába vinnétek tanácsért, hogy mitkezdjetek vele?
A kreatív embereknek általában jó a humora. Akik szívességet kérnek tőlük, viszont nem mindig értik a humort. Ettől még viccesebb a grafikus története az elveszett macskával. Régi történet, de örökzöld, és még nem szerepelt a blogomon.
Normandiai ütközetet szimuláló fényképezőgép ropogással reklámoz egy amerikai fotósbolt. A videó már egy ideje vírusként terjed az Interneten. Bár “még csak” 32 ezren látták, de a grafikon meredeken felfelé ível. Lehet fogadásokat kötni, hogy mikor lépi át a százezres, ötszázezres, majd egymilliós nézettséget.
A megújult nemzeti hírügynökség valamennyi anyaga mától mindenki számára térítés mentesen hozzáférhető. A nap mottója a Naphegy téren: vegyétek és vigyétek, legyen minden a tiétek…
Kérdés: Hány fotós kell egy villanykörte becsavarásához?
Válasz: Csak egy, de közben az összes többi azt mondogatja, hogy ő jobban csinálná.
Egy amerikai szakmai fórumon találtam az alábbi, kicsit abszurd, visszafogottan humoros, viszont nagyon is tartalmas és elgondolkodtató írást (azóta onnan már törölték is). Vélhetően viccből íródott. Nem tűnik valószínűnek, hogy akár csak egy szava is igaz legyen, de nem minden ok nélkül közlöm, szerintem nem kell nagyon ragozni, hogy hogyan kell értelmezni. Ha mégis, akkor olvasgasd az ingyen fotózásról szóló írásaimat!
A Meleg Méltóság Menetén munka közben készült rólam ez a kép a kordon túloldaláról. Mit lehetne ehhez még hozzátenni? Hiányolom a mondat végéről a felkiáltójelet…
Korán keltem a meleg miatt, és még az első teán se voltam túl, mikor elkezdtem böngészni az Apple App Store alkalmazás kínálatát. Az egyik alkalmazásnál megpillantottam egy minta nevet (mint nálunk is szokás a nyomtatvány mintákra írni, hogy Minta János, Példa Sára, stb), és elfogott a röhögőgörcs…
Kegyetlen a sors, mikor a képek szöveges kontextusát buta automaták, lelketlen reklámrobotok (itt most tényleg gépekre gondolok) írják. Ahogyan Daróczi Dávid temetése kapcsán a Comment.com írt a félresikerült hirdetésekről, amik a Délmagyar weboldalán jelentek meg.