Ismét a beágyazás engedélyhez kötése és a szerver teszt elvetése mellett döntött egy amerikai bíró. A haldokló jegesmedve videójának beágyazásához is engedély kellett volna a felvétel készítőjétől. Mivel engedély nélkül ágyazták be a videót, megsértették a fotós szerzői jogait.
Idén is a szokásos Facebook rémhírrel indult az év. Még mindig nem igaz, hogy a Facebook visszaélhet minden tartalmunkkal, de sajnos még mindig nagyon sokan elhiszik és megosztják újra meg újra. Ezt terjesszétek inkább!
Hosszú ideje terjednek vírusok a Facebookon. Időről időre összeszedi valaki, aztán továbbadja az ismerősei körében – mert a vírusok már csak ilyenek, hogy kontaktus útján terjednek. Mostanában ismét felütötte a fejét egy (vagy akár több) ilyen. Újra több ismerősöm panaszkodik Facebook vírusra és/vagy feltört Facebook fiókra. Jöjjön néhány hasznos tanács a problémák elkerülése – úgy megelőzése, mint utólagos elhárítása érdekében.
Nagy újítások kezdődtek a Facebook és a Google háza táján is a fotók szerzői jogvédelme terén. A fotósok minden problémáját aligha fogják egy csapásra megoldani vele, de mindenképp hasznos fejlesztések kezdődtek és nagyon fontos, hogy a legnagyobb cégek végre megpróbálnak komolyabb lépéseket tenni a fotók védelméért.
Egyre több a szerzőjogi vita az Instagramon közzétett képek megosztása, beágyazása, letöltése és egyéb további felhasználása körül. Még jogászok is sokan sok féle módon értelmezik az oldal felhasználói szabályzatát.
Az Instagram hivatalos állásfoglalása most eloszlatta a kételyeket. Bejelentették, hogy szerintük szükséges a képek bármilyen felhasználásához, még a beágyazáshoz is a jogtulajdonos engedélye. Nem lehet többé arra hivatkozni, hogy az Instagram lehetővé tette a fotó beágyazását.
A rendszer csak technikai lehetőségeket nyújt, de felhasználási engedélyt egyáltalán nem biztosít.
Újabb tanulságos ítélet született egy beágyazott közösségi média fotó miatt. Ezúttal merőben más döntés született, mint egy korábbi esetben – viszont a helyzet is egészen más, így világossá válik, hogy mit szabad és mit nem.
Rendszeresen felvetődik még komolynak tűnő helyeken is érvként az a népszerű szerzőjogi tévhit, hogy ha egy képet egyszer a netre (pláne Facebookra, vagy más közösségi oldalra) feltöltöttél, azzal bárki szabadon csinálhat bármit. Márpedig ez nem így van, de mégis kell foglalkozni vele.
Évek után ismét újra terjed egy Facebookos átverés, amit még értelmes emberek is sokan megosztanak, pedig semmi értelme. Ismerd meg a valóságot és hogy mivel tehetsz valóban hasznosat!
Egyre többet látom mindenféle fotó megosztás és egyéb közösségi média aktivitás mellett, hogy már nem csak kéri, vagy megköszöni valaki a megosztásokat, hanem egyenesen kiprovokálni próbálja: “ez hány lájkot/megosztást ér?”
Régóta bosszant, de mostanra már kezdem kifejezetten nevetségesnek érezni, ahogyan a hagyományos (vagy nevezzük inkább elavultnak?) média egyre fokozódó modorossággal próbálja nem kimondani a Facebook nevét, miközben az egyre több hírben jelenik meg.