Bloggolj ma a szerzői jogról
A szerzői jog egyébként is egyik kedvenc témám, azonban ma belefutottam egy felkérésbe, aminek nem lehet nem eleget tenni. Blogoljatok ma ti is a szerzői jogról.
A szerzői jog egyébként is egyik kedvenc témám, azonban ma belefutottam egy felkérésbe, aminek nem lehet nem eleget tenni. Blogoljatok ma ti is a szerzői jogról.
Nem elég, hogy lopott, még arrogáns is volt, mikor rajtakapták. Judith Griggs cége csődbe ment, a szerzői jogsértés miatt, amiről nem akart tudomást venni.
Felhasznált fotóink szerzőjét nem csak illik, hanem kötelező is feltüntentni. Az emberek mégis előszeretettel hanyagolják mások rovására – természetesen, ha az ő nevüket felejtik le valahonnan, akkor azt zokon veszik. Ez persze nem csak a fotókra igaz, érvényes az idézetekre, egyéb forrás anyagokra, de még a témába vágó linkekre is.
“Bizonyítottság hiányában” első fokon ártatlannak találta a Fővárosi Katonai Bíróság B. Elek rendőr zászlóst – számol be róla a mai Magyar Nemzet – akiről fotók készültek 2006. júniusában, amint tonfával támad Éberling Andrásra, a Magyar Nemzet fotóriporterére.
A NY Times munkatársai további türelmet kérnek a nagy globális válogatás elkészültéhez. Addig is az évtized eseményeit bemutató NY Times olvasói válogatást ajánlják mindenki figyelmébe. Valami hasonlót terveznek, csak kevésbé időrendi, inkább térbeli elrendezéssel. És talán kevésbé a Google Térképre építve, mint más fotómegosztó megoldások. Nem kis feladat, de pont ez a The Moment kezdeményezés értelme szerintem.
A díjnyertes Haiti születésű fotós Daniel Morelt szerzőjogi perbe fogta az őt meglopó AFP hírügynökség. Morel azt állítja, hogy a nemzetközi hírügynökség engedély nélkül használta fel és ráadásul más neve alatt adta ki az általa készített fotókat a Haiti földrengésről. Morel állítása szerint a nemzetközi működésű AFP francia hírügynökség, és amerikai partnere a Getty Images által szerzőként feltüntetett Lisandro Suero a földrengések idején a Dominikai köztársaságból üzengetett a Twitteren, és semmilyen korábbi fotós ténykedéséről nincs nyom. Mikor Morel ennek hangot adott, és elkezdte képeinek közlését számonkérni, az AFP beperelte.
Fontos és emlékezetes mozzanata a jelen kori sajtófotó történetének, Adnan Hajj fotó retusálási botránya, melynek nyomán a csalót elbocsátották a Reuters állományából, és minden korábbi fotójától megszabadultak. Így járhat minden fotós, akit csaláson kapnak.
Gyakori kérdés, hogy hol találja meg az ember a szerzőjogi törvényeket. Erre próbálok most választ adni egy rövid kis listával.
Egyik kedves ismerősöm meglepett egy linkkel. Sok hasznos véleményt nem találtam rajta, csak egy viccesnek szánt képet arról, hogy a képek vízjelezése egy áttetsző logó és a paranoia egyvelege. Ami valahol igaz is, de mint a fenti mondás jelzi nem mindenki téved, aki azt gondolja, hogy van mitől tartania. A fotókat pedig igenis előszeretettel tulajdonítják el olyanok, akiknek nem kellene.
Manchesterbe érkezve sikerült megismerkednem a helyi rendőrséggel. Na nem a londoni történelmi jelképnek számító bobbykkal – akiket egyébként ugyanúgy modern láthatósági mellénybe csomagoltak mint a szigetország szinte összes dolgozó emberét. A kommandósnak öltözött, golyóálló mellényes reptéri rendőrökkel, akik már több mint fél éve egyik oldalukon éles lőfegyvert, a másikon az amerikai illegális játékok során elhíresült sokkoló pisztolyt hordanak.