Fotó: Kisbenedek Attila/AFP
Mivel a korábbi PTK-val és fotózással kapcsolatos írásaimban nem tudtam mindent kifejteni (mert akkor szakkönyv lenne, nem blogbejegyzés), úgy gondoltam, szentelek erre a gyakran felvetődő kérdésre is egy külön írást.
A rendőr nem büntethet
A képmáshoz fűződő személyiségi jogokat a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A fotós és a fotóalany között a jogsértéssel tehát polgári jogvita alakul ki, amit nem a rendőrnek, hanem a bíróságnak kell rendeznie. A jogaiban sértett félnek joga van beperelni a fotóst.
A rendőr nem akadályozhatja és nem is tilthatja
Sem megakadályozni, sem megtiltani nincs joga a rendőrnek a fotó elkészítését. Ha a fotóalany jelzi a rendőrnek, hogy nem engedélyezi a fotó elkészítését, akkor a rendőr tájékoztathat a jogi helyzetről és udvariasan megkérhet, hogy ne fotózzatok. Nincs joga megakadályozni és nem kobozhatja el a gépet, nem törölheti a felvételt.
A rendőr csak igazoltathat
Ha a fotóalany úgy látja, hogy máshogyan tudná a jogait érvényesíteni (például, mert egy idegen fotózta le az utcán), akkor kérheti a rendőrt, hogy igazoltassa a fotóst, mert az adataidat polgári per indításához szeretné használni. A rendőr ilyenkor igazoltathatja a fotóst, de a személyes adatokat nem adhatja csak úgy ki a másik félnek, azt a perhez a rendőrségtől hivatalosan ki kell kérni a bírósági eljáráshoz. (Ugyanez igaz a BKV BKK ellenőrök kérésére történő igazoltatásnál is.)
Ugyanez a helyzet a rendőr fotózásával is
A rendőr akkor sem járhat el másként, ha őt fényképezik le. Az Alkotmánybíróság és a Kúria még vitatkozik róla, hogy a rendőr arca megjelenhet-e a sajtóban az engedélye nélkül, vagy sem. (Azóta eldőlt, hogy lehet.) De az biztos, hogy meg nem akadályozhatja a fotó elkészítését és ő maga semmilyen lépést nem tehet ott helyben, legfeljebb igazoltathat és utána polgári pert indíthat.
A józan ész megmenthet
Legjobb lehet már akkor törölni a képet, ha a fotóalany panaszkodik nektek, hogy miért fényképeztétek le. Ha viszont rendőrt hív és/vagy perrel fenyegetőzik, akkor pláne mindenképpen érdemes lehet megtennetek. Ha ugyanis a kép nem jelenik meg sehol, akkor a felperesnek kell bizonyítania, hogy a jogsértés megtörtént és ti követtétek el. Márpedig ezt elég nehéz bizonyítania, ha képet már rég töröltétek, vagyis már nem létezik – ezzel utólag a jogsértő állapotot is megszüntettétek, nem csak a retorziót úszhatjátok meg.
Elvek és következmények
Ha valamilyen oknál fogva úgy érzitek, hogy nektek jogotok van a kép engedély nélküli elkészítéséhez és az igazatok kellően fontos, hogy akár bíróságra is menjetek miatta – mint például az Index is elment egészen az Alkotmánybíróságig a közelmúltban a tüntetést biztosító rendőrök képmása ügyében – akkor előbb informálódjatok, majd ha úgy érzitek, akkor álljatok ki az igazatokért. Ebben az esetben viszont viselnetek kell az ügy (és az esetleges hibás jogértelmezésetek) következményeit is.
Hivatalos válasz
Hogy az írásom kellően hivatalos legyen, és ne csak én okoskodjak a témában, idézem az ORFK hivatalos állásfoglalását (kiemelések a Rendőrségtől):
“A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 2:48. §-ának (1) bekezdése értelmében képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés alapján nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
Az új Ptk. rendelkezései alapján a felvételt készítő személy, illetve a felvétel alanya között magánjogi jogviszony jön létre. A magánjogi jogviszonyokban felmerülő esetleges igények érvényesítése polgári (peres) útra tartozik, abba a Rendőrségnek csak kivételesen – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) intézkedési kötelezettségre, illetve magánérdek védelmére vonatkozó szabályait figyelembe véve – van beavatkozási lehetősége.
Az Rtv. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Az Rtv. 24. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a magánérdekek védelme e törvény alapján csak akkor tartozik a Rendőrség hatáskörébe, ha a törvényes védelem az adott körülmények között más módon nem biztosítható, vagy ha a rendőri segítség nélkül a jog érvényesíthetősége meghiúsulna vagy számottevően megnehezülne.
Amennyiben egy magánszemély azt észleli, hogy akarata ellenére lefotózzák vagy lefilmezik, akkor az Rtv. 24. §-ának (4), (5) és (6) bekezdései alapján lehetősége van arra, hogy a rendőrt a jogainak érvényesítése érdekében felkérje az álláspontja szerint jogsértő magatartást tanúsító személy (fotós) igazoltatására. A Rendőrség (az illetékes rendőrkapitányság) ilyen esetekben csak az igazoltatott személy adatainak kiadását teljesítheti, amennyiben az adatokhoz fűződő jogosultságát a magánszemély hitelt érdemlően igazolta, de a felvétel elkészítésével kapcsolatos vita eldöntése már nem a Rendőrségre, hanem polgári peres útra tartozik. A Rendőrség tehát az utcán fotózókkal szemben – hacsak az Rtv-ben szabályozott intézkedési kötelezettség valamely esete nem áll fenn – intézkedést saját hatáskörben nem foganatosít, az érintett személy jogainak érvényesítéséhez kizárólag ilyen irányú kérés esetén nyújthat segítséget.”
Külföldön más lehet a helyzet
Az itt leírtak a magyar törvényekre hivatkoznak és a magyar rendőrökre, Magyarországon vonatkoznak. Külföldön a helyi rendőrök természetesen a rájuk vonatkozó helyi törvények szerint járnak el (általában). Egyáltalán nem meglepő, ha esetleg más országban máshogyan lépnek fel a rendőrök. Külföldön járva érdemes legalább az alapvető helyi jogszabályokkal megismerkedni – különösen a fotózás engedélyezése/tiltása és a hatóságok intézkedési jogkörét illetően. Bár az a legritkább esetben vezet jóra, ha egy idegen országban külföldiként leálltok jogászkodni a helyi karhatalom képviselőivel – még akkor sem, ha esetleg igazatok van velük szemben.
Kiegészítés: Utólag megváltoztattam a bejegyzés címét az eredeti kérdő mondat helyett egy kijelentő (tagadó) mondat lett, hogy már a címből egyértelmű legyen a tény, hogy nem büntethetnek a rendőrök. Ennek azért láttam szükségét, mert több Facebook komment azt sugallta, hogy többen a kérdőjelet figyelmen kívül hagyva félreértelmezték a címet és vitatkozni kezdtek az állításnak hitt kérdéssel, bizonygatva, hogy nem így van. Sajnos a bejegyzés URL címét nem módosíthatom és ott eleve nincs kérdőjel, így az URL sajnos kicsit megtévesztő, de ezzel már nem tudok mit kezdeni.
Alább, a kommentekben kialakult egy kisebb vita arról, hogy a BKK ellenőrnek (aki közfeladatot ellátó személy, csak nem igazoltathat) kiadhatja-e a rendőr a személyes adatokat, vagy sem. Ha ezt sikerül hiteles jogforrással megerősíteni, akkor ezzel az információ morzsával frissíteni fogom a bejegyzést, de a bejegyzés lényegét nem érinti ez a részlet (rendőr nem büntet engedély nélküli fotó készítésért, csak a bíróság).
