Kapcsolódó írásokért katt a képre!
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményt adott ki az új PTK-ról megjelent sajtó híresztelésekről. Érdemes elolvasni, mielőtt tovább kritizálod a törvényt. Nem szeretek közleményeket posztolni kommentár nélkül, de ennek most mégis szükségét érzem. Ha kommentárra vágysz, olvasd el a korábbi írásaimat a kapcsolódó bejegyzések között!
A minisztérium közleménye:
“A sajtóban megjelent téves állításokkal szemben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy nem változik a sajtófotó készítésének szabályozása az új Ptk. – ban, csupán a megszilárdult bírói gyakorlat került bele az új kódexbe. Az újonnan hatályba lépett kódex csak pontosítja a képmáshoz való jogok megsértésének korábbi Ptk. szerinti megfogalmazását. A korábbi szabályozás szerint “a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés”. A “bármiféle visszaélés” fordulatot a bírói gyakorlat régóta úgy értelmezi, hogy abba a képmás, hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, és nem csak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal. Az új Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései ezt a bírói gyakorlatot hivatottak törvényi szinten rögzíteni. Az új kódex személyiségi jogokra vonatkozó részének szerzője Székely László, az alapvető jogok jelenlegi biztosa volt. A korábbi miniszteri biztos korábban már több olyan szakmai fórumon is képviseltette magát, ahol a szakma képviselői lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére és megvitatására.
A képmás, hangfelvétel elkészítése akkor jogszerű, ha az érintett hozzájárult, ám ez a hozzájárulás nincs alakisághoz kötve az új Ptk. szerint, történhet ráutaló magatartással is. Az új Ptk. kodifikálja azt a bírói gyakorlatot is, mely szerint nem csupán nyilvános közéleti szereplés, hanem tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala, felhasználása is olyan magatartás, amelynek jogszerűsége nem feltételezi az érintettek hozzájárulását. A tömeg fogalmát az új Ptk. nem definiálja, a bírói gyakorlat szerint tömegfelvételnek számít, ha az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként. Nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán azonban a bírói gyakorlat értelmében sincs lehetőség arra, hogy a felvétel a tömegből külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be egy-egy résztvevőt a hozzájárulása nélkül.
A fentiek alapján kijelenthető, hogy téves az az állítás, amely szerint „…ha valaki belesétál a képünkbe, miközben fotózunk, akkor lényegében mi sértünk vele törvényt”, ugyanis az akaratlan, vétlen magatartást a polgári jog nem szankcionálja.
Budapest, 2014. március 17.”
