Versbe szedték a szerzőjogi törvényt

Fotó: Brenda Clarke/Flickr

Fotó: Brenda Clarke/Flickr

Ismét egy vers a blogon. Ezúttal nem a fotózásról szól az íromány, hanem a szerzőjogi törvényt szedte rímbe egy lelkes költő.

A verset Tövesy M. Konrád eredetileg a poet.hu oldalon publikálta. A vers alapját képező szerzőjogi törvényt pedig a net jogtárban találod, érdemes összehasonlítani a két szöveget – és persze mindkettőt megtanulni, mert a rímes változatot könnyebb felidézni, de a törvénykönyvben szereplőt kell mindenkinek betartania.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

I. fejezet

A szerzői jogi védelem tárgya
1. § (1) Szerző jogát törvény védi,
akár tudja, akár nem,
tudománynak, művészetnek,
mind kijár a védelem.

(2) E bekezdés felsorolhat
mindenféle dolgokat,
ha a műved nem nevezi,
a törvény rá akkor is kihat.

Legyen színmű, zenemű,
fotó, festett alkotás,
(3) hiába rossz, ha egyedi,
védelem jár, nem vitás.

(4) De ha netán törvényt írtál,
jogszabályt vagy közleményt,
hatóságként e szabálytól
a védelmet ne reméld.

(5) Hiába tudsz tényeket,
(6) s hiába van ötleted,
ha átveszik, nincs mit tenni,
e törvény nem köt meg kezet.

(7) Ha a művet nép alkotta,
másolhatod szabadon,
ha népművészet ihlet viszont,
mondhatod, hogy “nem adom!”.

(8) Ha színjátszol, szerepelsz,
vagy adatokat gyűjtögetsz,
az írókhoz hasonlóan
e törvény alanya lehetsz.

2. § De ha műved más országban
került közszemlére már,
csak ha magyar ember vagy,
a védelem akkor jár.

Segíthet még rajtad ekkor
nemzetközi egyezmény,
3. § és mit itten nem találsz,
lásd: Polgári törvénygyűjtemény.

A szerzői jog

4. § (1) Szerzői jog azt illeti,
ki megalkotta a művet,
(2) de ha fordít, átdolgoz,
lopást akkor sem tűrhet.

Közös művek

5. § (1) Ha a művet több alkotta,
és az fel nem bontható,
bárki felléphet közülük,
ha lopás ténye tudható,

(2) de ha viszont ezt a művet
fel szeretnék használni,
nem elég egy engedélye,
az összeset meg kell várni.

6. § (1) Közös műnél, bárkié is,
a jogot annak osztják,
aki kezdeményezésére
a művet megalkották.

(2) Közös műnek minősül
minden olyan dolog,
hol szerzőkre felbontani
a részeket nem tudod.

Gyűjteményes mű

7. § (1) Védelemben részesül még
az eredetiség végett
a válogatott gyűjtemény,
még ha a forrás nem is védett.

(2) De hiába gyűjtöd össze
közös műbe őket,
a szerzők jogát nem csorbítja,
hogy felhasználtad őket.

(3) A mű tartalmi eleme,
gyűjtés ide-oda,
nem kerül a kezedbe,
megmarad a joga.

8. § Ha a művet név nélkül
vagy felvett névvel adják,
míg a szerző fel nem bukkan,
a jogot a közlők kapják. 

A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban

9. § (1) Ha a műved elkészült,
a szerzői jog védi
(2) le sem mondhatsz róla,
más hiába is kéri.

(3) A vagyoni jog téged illet,
s ha tovább akarnád adni,

pár bekezdés megengedi, de
(4) meg kell hozzá halni.

(5) Ha valakik örököltek,
dönthetnek ők szabadon,
egymás között cserélhetnek,
kié lesz a jutalom.

(6) Végül, ha a törvény úgy szól,
a jog mégis másra szállhat,
és ki kapja, cserélheti,
bár útjába szerződés állhat.

Természetesen a vers utánközlése a költő hozzájárulásával történt. Ezúton is köszönet érte!

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!