Fotó: Goran Tomasevic/Reuters
Goran Tomasevic több háború után pár napja a viszonylag békés Nairobit sokkoló mészárlás szemtanúja lett egy plázában. Háború fotós pályafutásáról nemrég készített videót a Reuters, de máris újabb krízis helyzetről tudósít.
Az ügynökség afrikai vezető fotósaként Kenyában állomásozó fotóriporter a Reuters blogján mesélt kissé szürreális kalandjairól, hogy miként jutott be a rendőrökkel együtt a plázába, ahol hatvannál többen meghaltak és száznál többen megsérültek és egyes terror szervezetek szerint közel kétszer ennyi áldozat volt:
“Otthon voltam, mikor hallottam egy ismerőstől, hogy valami történt, de nem tudtuk biztosan, hogy mi az. Elmentem a Westgate plázába és mikor láttam, hogy holttestek hevernek a parkolóban, akkor rájöttem, hogy komoly dologról van szó. Láttam néhány rendőrt, így fedezékben vonultam a kocsik mögött és lassan közelítettem a kapuhoz.
Fotó: Goran Tomasevic/Reuters
Egy sérült gyereket egy bevásárló kocsiban toltak. Az asszony azt mondta, hogy vigyem a gyereket, de a rendőrök ugrottak és segítettek neki. Én készítettem pár fotót, aztán megláttam néhány civil ruhás és egyenruhás rendőrt. Megkérdeztem őket, hogy mi a tervük, amire azt mondták, hogy bemennek. Én pedig velük tartottam.
A parkolóban egy csomó holttest hevert és sok sérült hevert rengeteg vérben. Volt aki rejtőzködött, sokan sikoltoztak és segítségért kiabáltak. Próbáltam segíteni, de nem igazán tudtam, hogy mit tegyek, a mentősök pedig már épp megérkeztek.
Fotó: Goran Tomasevic/Reuters
Megláttam ezt a fiatal srácot, akit eltalált egy repesz. A lába eltört, de nem nagyon vérzett. Nem akartam megmozdítani, mert esetleg többet ártok vele, mint amennyit használtam volna. Nem vagyok orvos, így csak próbáltam megnyugtatni, “Jön az orvos, minden rednben lesz.”
Bementem a rendőrökkel és követtem őket helységről-helységre, ahogy átkutatják az épületet, egészen az alsó szintig, ahol a szupermarket található.
Fotó: Goran Tomasevic/Reuters
Egy rendőrt hasba lőttek. Megkért, hogy fényképezzem le, ahogy üvölt, aztán segítsek. Igyekeztem segíteni, de azt hiszem, hogy sokkot kaphatott, mert amikor segíteni próbáltam, elkezdett vaktában tüzelni. Majdnem engem is lelőtt, aztán eldobta a fegyvert.
A gyerekek követték a szüleiket. Egy anya a karjában vitte a gyerekét. Próbáltak rejtőzködni, míg a civil ruhás rendőrök elmondták, hogy ők a jó fiúk és megmondták, hogy merre fussanak.
Fotó: Goran Tomasevic/Reuters
Követtem a rendőröket a bevásárló központban fel és alá. Néhol testek hevertek. Az egyik rendőr mondta, hogy a bejárat mellett egy boltban egy csomó tetem van. Odamentem és készítettem pár képet.
Volt egy pillanat, mikor a rendőrökkel együtt egy oszlop mögött rejtőzködtünk. Valami tartó szerkezet volt, de nem az épület része. Megkopogtattam és kiderült, hogy valami vékony anyagból készült. Szóltam a rendőröknek, hogy ők is nézzék meg. Mindenki kopogtatni kezdte, aztán kérdezték, hogy “És akkor mi van?” Erre mondtam, hogy “Ez nem fog minket megvédeni.” Szóval én lehasaltam, a többiek meg követtek.
Fotó: Goran Tomasevic/Reuters
Egy nő kirohant egy boltból néhány gyerekkel. Én segítettem nekik kijutni. Az emberek rettegtek és volt egy idősebb nő, aki nem tudott futni. A gyerekeknek nem kellett segítség, ők elég jól tudtak futni, de mindenki megijedt és fogalmuk sem volt, hogy mi történik.
Segítettem a rendőrségnek az evakuálásban, de egy idő után megkértek, hogy most már ideje nekem is távoznom. Én pedig úgy döntöttem, hogy igazuk van. Úgy 4-5 órát voltam bent a bevásárlóközpontban.
Fotó: Goran Tomasevic/Reuters
Másnap már lehetetlen volt a pláza közelébe kerülni. Az újságírókra könnygázt lőtt ki a rendőrség. Törtem a fejem, hogy tudnék újra bejutni az épületbe, de azt hiszem, hogy képtelenség megoldani anélkül, hogy engem is letartóztatnának, mert nálam van az 500 mm objektív is. Érezni kell a légkört és tudni, hogy melyik a megfelelő pillanat. Ha elvéted az időzítést, akkor nem jutsz tovább. Érezni kell és gyorsan reagálni.
A lövöldözés összetett helyzet volt. Azt hiszem, hogy a háborús tapasztalataim segítenek felismerni a veszélyforrásokat és felismerni, hogy mi történik.
Sok féle helyzetben láttam már meghalni embereket, de úgy gondolom, hogy az én dolgom megörökíteni ezeket a történeteket. Ha tudok valakinek segíteni, akkor megteszem. Úgy gondolom, az embereknek látniuk kell, hogy mi történik. Néha borzalmas, de akkor is tudniuk kell az igazságot.”
Goran Tomasevic képei a nairobi mészárlásról a Reuters Full Focus nagy képes galériájában láthatod, a HVG Nagyításában pedig az AFP képeit nézheted meg a történtekről, amivel a 444 is nagy mélységben foglalkozott.
