Nem túl gyakori, de akad még néhány ország, ahol nem csak az analóg fotózást űzik a mai napig, hanem az analóg filmes mozgókép rögzítés is része a mindennapoknak. De azért mindenképpen szokatlan filmes kamerát látni egy sajtótájékoztatón.

Ma egy vietnami tévéssel csevegtem a Sándor Palotában, miközben az ő elnöke és a miénk tárgyalt. Ő az egyik legmodernebb, memóriakártyás kamerával dolgozott. Viszont az egyik kollégája masszív, húsz kilós szerkezetet cipelt. Hagyományos filmes technika, a filmkazettán nagy Kodak felirattal. A zsebében pedig fénymerő, hogy a használt filmnek és a fényviszonyoknak megfelelően állíthassa be a kamerát – manuálisan persze. A vállán nyugvó zajos szerkezetet egyébként az övére fűzött akkumulátor hajtja, hogy a gépben a film forogjon – ezúttal szó szerint (bár a kifejezést a digitális technikával is tovább használjuk).

Mint a kollégától megtudtam, Vietnamban működik egy komoly film archívum, ami nem csak tárolja a régi filmhíradókat, hanem tovább is viszi a régi hagyományt és a mai napig forgatnak filmre és tovább gyarapítják is az ország analóg filmarchívumát.

A munkám során már több olyan delegációval találkoztam, amit filmes kamerával dolgozó operatőr is kísért. Mindig érdekes az egyre inkább egyeduralkodóvá váló digitális technika mellett látni ezeket a hagyományos eszközöket. Főleg, ahogy a tükörreflexes fényképezőgépek is egyre inkább a filmezés felé tolódnak és ma már nem csak a kompakt gépekkel és mobilokkal, hanem a DSLR-ekkel is lehet videózni.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!