Jó dolog a kultúrát reklámozni, úgyhogy örömmel emlékezek meg róla, hogy a XVI. Nemzetközi Könyvfesztivál hatalmas tömeget vonzott a hétvégén a Millenáris Parkba, ami igazán kellemes helyszínt nyújtott a rendezvénynek.
Csak azt nem értem, hogy miért nem láttam a park gyepén ücsörgő, napozó, nyújtózó embereknél könyvet. Pedig úgy lett volna igazán kellemes a látvány, de aki olvasott, az is csak újságot. Akadtak persze kivételek itt is, mint mindig, és még képet is sikerült róla készíteni, így akár bizonyítható is lenne, hogy olvastak az emberek a parkban. Mert a sajtó már csak így torzítja a jelenségeket (de ez most nem vág témába).
“A kutyán kívül a könyv az ember legjobb barátja. A kutyán belül viszont sötét van az olvasáshoz.”
Minden esetre nem csak képileg lett volna kellemes, ha a parkban sétálva a könyvfesztivál helyszínei között csupa olvasgató embert lehetett volna látni. Persze ez könyvfesztivál nélkül se lenne kellemetlen, ahogy kicsit az is nyomasztott, hogy milyen hangzavar tud könyvek körül forgolódó tömegben kialakulni a fesztiválon. Nem épp könyvtári nyugalom, de a lényeg, hogy fogynak a könyvek, az ember hallgatag társai, akiket egyre másra fenyegetnek a Gutenberg-galaxis (ti: könyvnyomtatás) végével – a jelek szerint bizonytalan időre elnapolva.
Sőt ha már rendszeresen annyit kritizálom a mindenféle rendezőket, és rendezvény szervezőket, azt is érdemes megemlíteni, hogy ez a rendezvényt egészen kellemes közegben, kellemes külsővel és egész jó szervezéssel sikerült összehozniuk. Az mondjuk egy kicsit furcsa, hogy a fesztivál egyik leghíresebb díszvendégéről, Tony Curtisről semmilyen sajtó anyaggal nem tudtak szolgálni az újságíróknak, de legalább itt is egy jól fotózható, esztétikus környezetet sikerült biztosítani Hollywood alaposan megöregedett hercegéhez.