Történészek, újságírók és egyéb szakértők csoportja vitatja Robert Capa történeteinek igazság tartalmát.
A legendás életműben nagyon sok mindent megkérdőjeleznek, de vajon kiderülhet-e az igazság 76 év távlatából és számít-e egyáltalán, hogy az esetleg kiábrándító igazságot ismerjük, vagy egy lelkesítő hazugságot ünnepelünk?

Messziről jött ember azt mond, amit akar, tartja a mondás és Friedman Endre elég messziről érkezett, mire Robert Capa lett belőle. Ezt az első(?) hazugságát elég régóta ismeri a világ. Miután befutott, már nem titkolta, hogy miért váltott nevet.
A híres amerikai fotósnak szerepében tetszelegve sokkal jobb eséllyel tudta eladni a képeit az akkor még a világháború előtt álló Németországban, mint kelet-középeurópai menekültként, ami valójában volt (és amit erős akcentusa miatt titkolnia is nehéz volt). A hírnévépítés azonban távolról sem állt meg ennél az első hazugságánál és egyre inkább úgy fest, hogy nem csupán egy-két apróbb csúsztatás került a maga körül kialakított legendába.

Azt maga Capa is elismeri fordulatos és szórakoztató önéletrajzi ihletésű regénye bevezetőjében, hogy az mindössze többé-kevésbé van kapcsolatban a valósággal. Csakhogy a világ zöme, így az életrajzírója is jobbára az ott leírtakat tekintik, ha nem is teljes igazságnak, de jobbára irányadónak. Közben pedig egyáltalán nem tudni, hogy saját szavaival élve mennyire is “oldalazott el” a valóság mellett, miközben kalandjairól írt hősregényt.

Ráadásul nem csak a fikciós életrajzi regény esetében ferdített, hanem valószínűleg a Life magazin hasábjain megjelent tudósításokban is. Ez pedig már sajtóetikai kérdéseket is felvet. Sőt, ha Capát érdemtelenül, kiszínezett, megmásított történetei miatt ünnepli tovább az egész világ, az a háborúból hitelesen, korrektül tájékoztató fotósok szembeköpése is. Hiszen Capa lett a fotós legenda, akit mindenki ismer. Róla nevezték el az egyik legrangosabb szakmai díjat, a második világháborút talán sokkal hitelesebben végigfotozó többi fotóst pedig nem is nagyon emlegetik rajta kívül. Pedig könnyen lehet, hogy Capánál több, akár jobb és talán hitelesebb képeket is készítettek, nála jóval kevesebb sztárolással és csinnadrattával, ami miatt rájuk és a képeikre kevésbé emlékszik most a világ.

Mivel a bevezető már így is hosszúra nyúlt és most kellő mélységben úgysem tudnám feldolgozni a Capáról megjelent tanulmányt, csak egy linkgyűjteménnyel szolgálok, ahol megismerhetitek, mire jutottak Capa képeivel és történeteivel a kutatók.

Az A. D. Coleman vezette kutatásról igencsak megoszlanak a vélemények. A többség nem is veszi a fáradtságot, hogy végigolvassa akár csak a magyar sajtóban is megjelent zanzásított változatokat, amiket az Magyar Narancs, Printscreen, Index és 444 is lehozott. Nemhogy a megállapításaikat jóval részletesebben felsorakoztató angolul megjelent elemzéseket akár a PetaPixelen, Medium.com-on vagy a kutató saját blogján (mindegyik oldalon ő maga, a kutatást vezető A. D. Coleman írta a cikkeket). Hiszen ezek mind TLDR (túl hosszú elolvasni).

Van, aki azzal a felkiáltással legyint a kutatásra, hogy “Eddig is tudtuk róla, hogy nagy hantás, nincs ebben semmi újdonság.” Más azzal bagatellizálja, hogy “Jó, jó, hát nem stimmelnek részletek, de a képek szépek, már annyi háborút túlélni sem kis dolog és mégis csak magyar volt.” Megint mások pedig azt a következtetést vonják le, hogy “végülis ott volt, fényképezett, a képek valódiak, az van rajtuk, ami ott történt, a többi körülmény meg kit érdekel?”. Van, aki egy legenda lerombolásának szándékát látja az egész mögött és komolytalannak tekinti az egész kutatást. Ők irigységet látnak benne és bele is kötnek a kutatás minden vélt vagy valós hiányzó, pontatlan, vagy tisztázatlan részletébe. Mentségeket, magyarázatokat keresnek, hogy miért tévedhetnek a kutatók, illetve miért nem kell őket komolyan venni.
A másik véglet képviselői pedig teljesen leírják miatta Capát és a képeit. Sőt már olyan kommenttel is találkoztam, hogy “csak egy vászon előtt készített hamis képeket”, ami azért még a kutatók megállapításai szerint is túlzás. Az igazság vélhetően valahol félúton van, de hogy pontosan hol és milyen súlyt is érdemel?

Mindenképp érdemes elolvasni a tanulmányt és megismerni annak állításait, hogy véleményt tudjunk alkotni róla.

Ti mit gondoltok ezek fényében Capa munkásságáról? Mondjátok el a blog Facebook oldalán!

Magyar cikkek:

• Semmi nem stimmel a D-nap legendás fotóinak sztorijával
• Úgy tűnik, hogy Robert Capa hazudott apartraszállás fotóiról
• Ordas kamu lenne minden idők legnagyobb fotóriportere, Robert Capa háborús sztorija?
• Robert Capa kiszínezte a valóságot? Mondj valami újat!

Angol cikkek:

• A. D. Coleman tanulmáya – Nearbycafe.com
• Alternate History: Robert Capa on D-Day (1) – Nearbycafe.com
• Alternate History: Robert Capa on D-Day – A. D. Coleman a Medium.com-on
• Debunking the Myths of Robert Capa on D-Day – A. D. Coleman cikke a PetaPixelen
• The Story Behind D-Day’s Iconic Images – AARP

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!