Lassan már újdonságnak sem számít, hogy a Huawei megint lebukott vele, hogy a saját mobiljait profi full frame tükörreflexessel készült képeket próbálják eladni. A szomorú, hogy annak ellenére sem tanulnak a hibájukból, hogy már zsinórban többször is lebuktak ilyesmivel. Na persze nem ők az egyetlenek. A Samsung is lebukott már hasonlóval.

Jó ideje komoly bizonyítási vágyban él minden mobil gyártó, hogy bebizonyítsák, hogy a telefonok is tudnak olyan jó képeket készíteni, mint a komolyabb fényképezőgépek. A szándék nagyjából egyidős a mobil fotózással, pláne azzal, hogy az iPhone lett a legnépszerűbb fényképezőgép. Ezt a törekvést sok minden beárnyékolja, de különösen az ilyen trükközések ássák alá az emberek bizalmát.

Mint DPreview és az AbacusNews nyomán a PCforum és több más lap is megírta, ezúttal az 500px-re kikerült képek buktatták le, hogy a legújabb Huawei telefon helyett egy Nikon D850-el készültek a gyártó által telefonos képként bemutatott fotók.

A Huawei szerkesztői hibának nevezi az ügyet. Azt állítják, nem állt szándékukban a közvélemény megtévesztése. Bocsánatot kértek a hibáért és eltávolították a képeket a reklámokból.
Akár még igaz is lehetne, hogy csak hiba történt és nem szándékos manipuláció. Főleg az ilyen nagy cégek összetett belső folyamatait ismerve egyáltalán nem lehetetlen, hogy valahol valaki hibázik, ami aztán az egész céget beárnyékolja. Egy ilyen fotó ráadásul nem is olyan feltűnő, mint a korábbi reklám botrányt kavart streetfotós viselkedése.

De azért a marketingeseknek is  ennél sokkal alaposabban kéne a fotóikat kezelniük és ellenőrizniük. Egyébként is, de különösen annak fényében, hogy a céget már 2016-ban, 2018-ban és 2019-ben is ugyanilyen próbálkozáson/hibán kapták.
Ráadásul ha tényleg nem trükközni akartak, akkor azért nem volna olyan őrült nehéz feladat megkülönböztetni a kepeiket az alapján, hogy mivel készültek. Erre számtalan informatikai és archívum kezelési eszköz létezik, de ugye akar csak a fájlnévben jelezni is elegendő megoldás lehetne.

Szerintem a manipulációs szándék ellen szól, hogy a reklámokban használt képekkel úgysem lehet sokáig átverni az embereket. Ha tesztelők és átlagemberek kezébe kerülnek a készülékek, akkor úgyis kiderül a valóság. Persze, aki a reklám alapján már megvette, annak utána már késő meggondolnia magát, amikor kiderül, hogy mégsem tud annyit a gép.

Az sem alaptalanul vetődik fel, hogy az egész lehet csupán vírus marketing. Elvégre így azok is emlegetik a márkát, akik amúgy nem foglalkoznak vele (például én is). Az már sokkal nehezebb kérdés, hogy vajon a közelmúlt USA-Kína kereskedelmi háborújában kirobbant megbízhatósági és operációs rendszer botrányok után egy ilyen újabb blama vajon inkább árt vagy használ a márkának?

A DPreview cikke azt is felveti, hogy vajon volt-e a mobil cégnek egyáltalán engedélye felhasználni a kínai fotós Su Tie képét. Az már talán erős csavar volna, hogyha még szerzői jogsétés is képbe a történetnél. Bár sajnos ez sem kizárható, hiszen az Apple is járt már hasonlóan, hogy “elfelejtett” fizetni a reklámjukban használt stock fotóértt.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!