Annyi mindent írtam már a szerzői jogokról, hogy ennél jobb írást aligha választhattam volna a szezrői jog mai világnapjára. Egy játékfejlesztő cég nem mindennapi társadalmi kísérletbe fogott, ami igazán vicces eredményt hozott.
Úgy tűnik, hogy aki a bőrén érzi a problémát az mindjárt nem olyan elnéző és szabad szellemű a kalózkodással szemben, mint amikor saját cselekedeteire keres mentségeket.

A történetről előttem már sokan írtak korábban (Index, Frostshock, Gamekapocs, Macrumors, Verge, TechDirt, stb), de én is régóta foglalkozni akarok vele. A Shakespeare születésnapján tartott szerzői jogi világnapnál keresve se találhattam volna erre jobb alkalmat, így jöjjön a tanmesének is beillő kis történet.

A játék története
A Greenheart Games egy két fős játékfejlesztő vállalkozás. Igazi klasszikus garázscég, így pláne vicces, hogy a két programozó szinte saját életéről írt játékot. A Game Dev Tycoon egy startégiai játék, amiben egy játékfejlesztő céget kell irányítani. Jobbnál-jobb játékokat kell fejleszteni, hogy kiszolgálják a közönség igényeit és nyereséges maradjon a cég a kutatásba, fejlesztésbe és programozásba fektetett idő, energia és pénz után is. Az egész élethű játékban a szoftver iparág fejlődésének mintegy harminc évét játszhatod végig. Ahogy múlik az idő, sorra jelennek meg az elváltoztatott nevű, de még így is felismerhető új számítógép márkák, játékkonzolok és technológiák, amikkel érdemes folyamatosan lépést tartanod. Egy kis garázsban kezdesz, akárcsak a mára multinacionális cégekké fejlődött történelmi óriások előfutárai és csak az üzleti döntéseiden múlik, hogy mit tudsz elérni a játékban. Leszámítva persze egy apró csavart, ami a poszt lényegét adja.

A társadalmi kísérlet
A program készítése során a fejlesztők a kalózkodással is számoltak. Mivel megakadályozni úgysem tudnák, inkább más stratégiát választottak. Készítettek egy kalóz változatot a játékból, amit saját maguk tettek elérhetővé a különféle kalóz szervereken a játék bemutatásával egyidőben. Pillanatok alatt el is kezdett terjedni és rengetegen töltötték le.
Eredetileg csak arra gondoltak, hogy a kalóz verzióba beleírják, hogy ez egy feltört változat és vedd meg az eredetit. Aztán tovább gondolták az ötletet és valami sokkal jobbal rukkoltak elő a szoftvertolvajok számára. A frappáns csavar, hogy akik megvásárolták a programot, azoknak a játékban nem fogják tönkretetenni az üzletét a kalózok. Aki viszont a kalóz változattal játszik, annak esélye sincs hosszú távon nyereséges vállalkozást felépíteni. Egy idő után ugyanis felugrik egy üzleti jelentés a képernyőn és közlik veled a pénzügyesek, hogy “Miközben csomóan játszanak a programoddal, vásárlás helyett inkább feltört változatban töltik le. Ha a játékosok nem veszik meg a programokat, akkor előbb vagy utóbb csődbe megyünk. :-(” És a játékbeli kalózok rendre csődbe is viszik szépen a feltört programot használó kalóz játékát.

A reklamáló tolvajok
Már ezen a ponton ad némi okot a kárörvendésre a történet, de itt még nem több egyszerű kitolásnál. Attól válik igazán tanulságossá, hogy a program készítői nem csak azt figyelték, hogy hányan használják a programot, hanem a fórumokon is követték az eszmecseréket. A valódi szoftver tolvajok kétségbeesetten kezdtek megoldásokat keresni arra, hogy megfékezzék a játékbeli alteregóikat.
A kommentelők leírják, hogy a ’80-90-es évekig szépen megy a vállalkozásuk, egyre komolyabb és sikeresebb programokat készítenek és jól keresnek vele, aztán eljönnek a játékban a 2000-es évek és hiába kapják a programjaik a legjobb értékeléseket, mégis egyre rosszabbak a bevételek. A kalózkodó játékosok így már feleslegesnek érzik, újabb platformok és technológiák fejlesztését is, hiszen úgysem tudják kitermelni, amibe kerül mindez. Sorra kezdték hiányolni a programból a lehetőséget, hogy DRM és egyéb lopásvédelmi megoldásokat is lehessen fejleszteni a kalózkodás visszaszorítására. Naivan én arra lettem volna kíváncsi, hogy vajon hány kalóznak jutott magától eszébe, hogy megvegyék a programot, de a helyzet ennél kiábrándítóbb. Még az sem változtatott a hozzáállásukon, mikor a fejlesztő felhívta rá a fórumozó játékosok figyelmét, hogy milyen fontos volna a cégnek, hogy a feltört program helyett legálisat használjanak.

Ahogy a legtöbb program, ez is küld a fejlesztő cégnek használati statisztikákat, amit a felhasználói szerződés is tartalmaz (persze a kalózok valószínűleg úgysem olvasták el). Márpedig a kalóz változat más kóddal küldi az adatokat, így a statisztikákban nagyon szépen elkülöníthető a legális és kalóz verzió használata. A statisztikák szerint már az első napon 14,5x annyian használták a kalóz változatot, mint a legálisat, vagyis több, mint 93,6% volt az illegális felhasználók aránya. Mint a cég blogján a programot készítő Patrick Klug írja a cég blogján:

“Játékosként hangosan kacagtam a helyzet szülte irónián!!!
Ugyanakkor a program fejlesztőjeként, aki több mint egy évet ölt ennek a játéknak az elkészítésébe és még semmi bevételem nem volt belőle, legszívesebben sírtam volna. Elvégre ezeknek a játékosoknak a 8 dolláros (kb. 1800 Ft) ár nem lett volna nagy érvágás, viszont a mi jövőnk szempontjából nagyon is komoly összeg volna. […]
Ha évek múlva azon töröd majd a fejed, hogy miért nincsenek már ehhez hasonló önállóan működő játékok és miért minden cég csak pay-to-play fizetős online játékokat fejleszt, hogy minél több pénzt csaljon ki a zsebedből, akkor a választ a tükörben kell majd keresned.”

A programot a mai napig sokkal többen használják kalóz változatban, mint legálisan. Viszont a történetre nagyon sokan felfigyeltek, számos cikk született róla és ez természetesen reklámnak sem volt utolsó a cég számára. A készítő testvérpár még mindig nem gazdagodott meg, de a csapatukat tudták bővíten és egyikük már főállásban csak a saját cégük dolgaival foglalkozik.

Kiegészítés: A teljes történethez hozzátartozik, hogy 2010-ben már volt egy hasonló játék iOS és Android rendszerre Game Dev Story címmel. Ez még megjelenésében is hasonlított az itt emlegetett játékra, így ha már szerzői jogok világnapja, azért teljesen eredetinek úgy tűnik, hogy nem nevezhető a világhírre szert tett program. Az utóbbi Wikipédia szócikke alapján nem látszik, hogy a két program fejlesztőinek volna egymáshoz közük, így a történet kapcsán érdemes felvetni azt a gondolatot is, hogy ne lopd el, amit én is úgy loptam!

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!