Fotó: Bakró-Nagy Ferenc/EMASA
Keddre virradóra életének 71. évében elhunyt Koncz Zsuzsa a színházi fotós próbák egyik legállandóbb résztvevője. Távozását nem csak a fotós világban, hanem színházi berkekben is gyászolják.
A haláláról számos helyen megjelent szűkszavú MTI hír (Blikk, HVG, Népszabadság, stb) és az ezt egy EMASA interjú részlettel kiegészítő összeállítás a Színház.hu oldalán is mind kihangsúlyozzák szakmai érdemei mellett közvetlenségét, és emberi értékeit. A lapok által közölt nekrológ Gách Marianne újságírót idézi, akivel a Film Színház Muzsika munkatársaiként évtizedeken keresztül készítettek közösen interjúkat:
“Optikájával belelát az emberek lelke legmélyére, fölfedezi bennük a szeretnivalót csakúgy, mint a komikumot, tiszteli az igazi tehetséget és lepöcköli a hazug hiúságot. Fényképein óhatatlanul megjelennek a maga indulatai, érzelmei, sőt fölbukkan a modelljéről való véleménye is. Alighanem ettől válik minden portréja ennyire hitelessé, élővé.”
Mint az ArtPortal életrajza fogalmaz, egyikük szavakkal, másikuk fényképezőgépével faggatta interjúalanyukat. Szinte véletlen szerűen lett fotós, de olyannyira az életévé vált, hogy férje, és mindkét lánya is fotóriporter lett.
Az EMASA interjújában kulturális sportfotózásként mesél a táncfotóról, aminek köszönhetően megismertem. Az utóbbi időben ritkán találkoztam Zsuzsával a próbákon. Egyik utolsó találkozásunk alkalmával említette neki egy kolléga a blogomat, ami mint mondta, elsőre elnyerte tetszését, mikor megismerte. Alig egy hónapja leveleztünk róla, hogy segít nekem egy téma feldolgozásában itt a blogon. Betegsége miatt azt kérte térjünk rá vissza, ha jobban lesz. Sajnos erre már nem került sor.
Nyugodjék békében!
