Tegnap tartották a Sportcsillagok Gálaestet, melynek keretében minden évben átadják az Év sportolója díjakat. Sajnos a díjátadó szervezés valahogy nekik sem megy, pedig ha valahol, akkor a Magyar Sportújságíró Szövetségnél akadna pár hozzáértő fotós, aki tudna segíteni benne, hogyan kéne jól csinálni.

Átadták az Év sportolói díjakat, de díjátadót valamiért szinte sehol nem tudnak jól rendezni. Pedig nem olyan ördöngősség. Jól kell bevilágítani a színpadot, a színpad megvilágított részére kell állítani a díjaztottat is, meg a díjátadót is.

Legalább a lebonyolítóknak tudniuk kellene (irányítani is), hogy hova és hogyan álljanak a díjátadásban résztvevők, hogy ne a hátukat lássák a fotósok. Meg ugye az élő tévé közvetítés kamerái, bár utóbbinak könnyebb dolga van, ha szabadon mozoghat az első sorban egy kamera, nem úgy mint a fotósok, akiknek persze általában előírják, hogy honnan fotózhatnak, és innen néha az csak a legkisebb gond, hogy a hivatalos fotós belóg a képbe (bár ezzel most nem volt akkora gond, és még az élő tévé adás operatőrének is megbocsátottuk volna). Ha nem a színpad szélén a sötétben adják át az összes díjat, hanem a fényképük, vagy legalább a díszes felirat elé állítva adják át a díjat a színpad megvilágított részén. Meg ha a robot lámpák a színpadot világították  volna meg, nem a mi objektíveinkbe világítanak ellenfényként.

Jöjjenek a győztesek! Nekik azt üzenem a szokásos szakmai panaszkodásom jegyében (persze üzenet mindenki másnak is, aki hasonló helyzetbe kerülhet), hogy tessék a díjnak örülni. Látványosan örülni, mert a belső öröm nem látszik a fényképeken. Tessék a színpadon előre nézni, mosolyogni, mikor átadják, meg amikor azt mondják, hogy most fotóznak a fotósok. Attól, hogy a vakuk nem villogják tele az élő tévé közvetítést, mi még ott vagyunk a színpaddal szemben, és piszkosul nehéz örülős képet leadni az újságba, ha valaki végig lefelé néz, mintha bánná, hogy egyáltalán eljött.

Persze a fotósok megoldják, hogy legyen kép. Mert a fotósok mindig megoldják, hogy legyen kép, hiszen ez a dolguk. Csak aztán az ő nevüket írják a kép alá, az ő munkáját és hozzáértését kritizálják az olvasók, őt piszkálják a főnökei, hogy miért nem tudott egy normális képet készíteni….sosem a rendezvényszervezőt.

Legyen ennyi elég a szakmai sopánkodásból. Gratulálok a szervezőknek az egyébként színvonalas rendezvényhez, a sportolóknak az eredményekhez, és az átvett díjakhoz.

Az 54. Év sportolója szavazás dobogósai: 

Az év legjobb férfi sportolója:

1. Berki Krisztián, torna 1849 pont
2. Gyurta Dániel, úszás 1241 pont
3. Vajda Attila, kajak-kenu 606 pont

Az év legjobb női sportolója:

1. Csipes Tamara, kajak-kenu 1549 pont
2. Kozák Danuta, kajak-kenu 833 pont
3. Kovács Sarolta, öttusa 670 pont

Az év legjobb csapata:

1. FTC női kézilabdacsapata 780 pont
2. Férfi öttusaváltó (Marosi Ádám, Kasza Róbert, Tibolya Péter) 717 pont
3. Női kajaknégyes (Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Kovács Katalin, Benedek Dalma) 705 pont

Az év legjobb szövetségi kapitánya:

1. Storcz Botond, kajak-kenu 1085 pont
2. Pálvölgyi Miklós, öttusa 886 pont
3. Kiss László, úszás 660 pont

Az év legjobb edzője:

1. Csipes Ferenc, kajak-kenu 1105 pont
2. Kovács István, torna 1105 pont
3. Széles Sándor, úszás 754 pont

Te kire szavaztál volna az egyes kategóriákban?

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!