Galériáért kattints a képre!
Természetesen nem csak feketék voltak a Fridge Fesztivál versenyzői között, és nem csak fekete ruhában. De a naplemente után esti síugró versenyt fényképezni olyan, mint néger az alagútban – nem túl látványos…
Kilátás
Nem panaszkodom, a sáncról a kilátás pazar. Aki felment, annak lett új profil képe a Facebookra, ha akadt, aki lefotózza a várossal a háta mögött. Volt, aki meg gömbpanorámát készített, aminek szintén van egy különleges hangulata.
A látkép fentről idén lényegesen szebb volt, mint egy éve volt az 56-osok terén. Ez a fotózáshoz sem elhanyagolható szempont, de gondolom a környéken lakók is örültek, hogy párszáz méterrel távolabb, a Műjégpályára került az esti koncertek zajforrása. A snowboard és síugró szabadstílusú versenyek fotózását viszont csak megnehezítette a sötétedés utánra halasztott kezdés.
Galériáért kattints a képre!
Néger az éjszakában
A négerezés nem faji megkülönböztetés akar lenni. Csak a “néger az éjszakában” mondásra utalok vele a címben és az alcímben is. A versenyek naplemente után kezdődtek, a sáncon tartózkodás időkorlátos. Gyorsan kell fotózni, mert az időkorlátok nem ismerik a forgatókönyvet. Akkor is csak 30 perced van fotózni, ha 20 percig tart a pálya karbantartása. Az óra pedig ketyeg, még ha nem is hallod 35 méter magasan.
Fentről szép a látvány, a város feletti színpompás naplemente, na meg a róla készült kép is sokmindenért kárpótol. Megéri felmászni az olykor aggasztóan összetákoltnak tűnő fémszerkezeten. A síugró képek is jók innen fentről. Csak ne legyen szüksége az embernek egynél több képre. Merthogy ez így egy képes anyag, ahogy mondani szoktuk. Főleg mivel lentről szinte lehetetlen fotózni, pláne sötétedés után.
Ki volt ugyan világítva a síugró sánc, sőt az rámpa középső részén a rendezvény fotósai extra vakukkal villogtak a versenyzők kunsztjaira, hogy a legjobb képeket készíthessék. Nekik persze nem ketyeg az óra, hogy meddig maradhatnak fent, és nem kell aggódniuk miatta, hogy lentről lehet-e jó képet készíteni. Tudják, hogy nem, így le se akarnak menni. Nekik tehát minden versenyzőről van képük, nem csak illusztráló hangulatképet tudnak készíteni a sporteseményről.
Galériáért kattints a képre!
A közönség szemével
De a földről a közönség is aligha látott bármit abból, ami még fényképen kimerevítve is csak alig látszik: apró síelő a távolban feketében a fekete háttér (égbolt) előtt. Ráadásul gyorsan mozog, és mire kivehetnéd, mit is csinál, már újra havon siklik, majd a közönség elé farol, ki lécével, ki arccal előre. (Eredetileg ilyen képet akartam csak betenni illusztrációnak, csak hülyén nézne ki már felvezetésként egy kép, amin semmi nem látszik, így inkább csak a második és harmadik kép lett ilyen.)
A többségnek meg “csak” koncertekről szólt az egész Fridge Fesztivál. Talán azt se tudták – persze hogy tudták, csak nem érdekelte őket – hogy ott van az a síugró sánc. Utolsó nap nem is voltak már sí versenyek. Vasárnap már bontották a sáncot. Előbb csak a hótakarót távolították el, majd kezdődött a bontás. Szétszedni is soká tart, összerakni se volt kis munka. Viszont közben a fél napos üres járatokat figyelembe véve talán többet állt kihasználatanul, mint amennyit használták a síelők. Azt is jobbára sötétben, mikor alig látszottak. Talán nem is érte meg felhúzni. De egy valamiben sokan egyet értünk: nincs az a pénz, amiért én lecsúsznék rajta!
Te kint voltál a Fridge Fesztiválon?
Gondoltam rá, hogy a rámpára vezető lépcsőzést fel kéne venni videóra, de végül kihagytam. Takoca megtette. Ráadásul 4x sebességgel. Most már tudom, hogy jobb volt kihagynom. Szédületes élmény, élvezzétek ti ki is!
Nézzétek meg ezt a rámpára mászós videót:
