Tegnap ilyenkor még úgy gondoltam, lóverseny képekről írok majd a Vágta képeimmel illusztrálva. Aztán a szervezők kényelmes tempójú nemtörődömsége megakadályozta, hogy fotózhassak, és végül egy lóbaleset borította fel eredeti terveimet. Jöjjön hát felületes kommunikáció elemzés egy félresikerült rendezvényről.

Eddig minden évben kimaradt a Nemzeti Vágta fotózása az életemből. Pár éve már majdnem sikerült fotóznom, de csak valamelyik előfutamot, a döntő idején akkor is közbe jött valami.
Most hétvégén nem csak akartam volna fényképezni, sőt rá is értem és rászántam két délutánt is, de még megrendelésem is volt a fotókra. Épp csak a szervezők akadályozták, hogy a munkámmal a rendezvény hírét öregbítsem – amit egyébként állítólag szeretnének.

Egy fotós panaszai

Eredetileg arról akartam írni, hogy az idei felállásban mennyire rosszul fényképezhető a rendezvény. Bár eddig is tudtam, hogy a tévében élvezehtőbbek az ilyen rendezvények. Most hogy a szabadon megközelíthető nézői területet újabb VIP és fizetős lelátók miatt csökkentették, pláne így gondolom. Nem csoda, hogy több nemzetközi sajtónak dolgozó fotós is otthagyta a helyszínt.
Ha ugyanis a város közepén egy ilyen pazar látványú helyen rendeznek hasonló eseményt, akkor fontos lenne, hogy ezt a pazar látványú helyet meg is lehessen mutatni a képeken. De a szervezőknek nem csak fotósok számára megközelíthető helyet nem sikerült biztosítani, több órányi keresgélés után sem tudtak küldeni a saját fotósaik képei közül olyat, amin egyszerre látszik lovas produkció és a tér, a fölé magasló tekintélyes emlékművel (azt hagyjuk is, hogy amit tudtak küldeni, arról sem tudják, ki készítette). Nem csoda, hogy az MTI fotói közt sem találni ilyet – és nem csak az ingyen használhatók között.
Úgy tűnik ennek a képnek a szükségessége a szervezők részéről senkinek a fejében nem vetődött fel. Ahogy az sem, hogy az akkreditációmmal foglalkozzanak, hogy dolgozni tudjak, de a személyes panaszkodásba nem is akarok belemenni. Értelme se lenne.

Egy lóbaleset árnyékában
Pláne az után a baleset után nincs értelme a fotózhatóságról panaszkodni, amibe még aznap belehalt a ló, amit minden képletesség nélkül kibelezett egy pálya széli dekorációs burkoló elem. A történteket elég szemléletesen elmeséli, és bemutatja a SportGéza cikke, ami távoli köszönőviszonyban is csak alig van a verseny televíziós közvetítőjének híradásával.

Hangulatfüggő galériák
Persze lehet a győztes sikerének örülni, és azzal büszkélkedni, hogy a versenyt nem állították le a baleset miatt , illetve a VIP-ben egymást szórakoztató celebekről ilyen, olyan, és amolyan vidám galériákat közölni, vagy épp azon viccelődni, hogy a Vágtán több Fila táska (és tulajdonos) gyűlt össze, mint a számukra szervezett flashmobon. De ahogy egy képszerkesztő kolléga fogalmazott, “egy ilyen csúnya baleset után nem lenne gyomra hozzá, hogy bármilyen galériát is összerakjon a rendezvényről.”

A Nemzeti Vágtától gondolnak ránk lovas nemzetként?
Ezek után már csak üde színfoltnak tűnik, hogy a szombati megnyitón Hende Csaba azt mondta, hogy “a Nemzeti Vágta sokat tesz azért, hogy a lovaglásról Magyarország jusson a többi ország sportolni vágyóinak eszébe”. Azért reméljük, hogy az Ascoti vagy a Kentucky derbin – ha Overdose eljut oda egyszer anélkül, hogy még a verseny előtt újra lesérülne – nem arról fognak emlékezni Magyarországra, hogy itt szeletelt fel futam közben a dekoráció egy lovat.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!