A veretlen csodaló hatalmas sikert ért el, és azzal, hogy 12 futamból 12 győzelmet aratott, rászolgált a népszerűségre, melynek révén szinte naponta kerül címlapra. Sőt már nem csak itthon, de olyan világhírű lapokban is, mint a New York Times, vagy az International Herald Tribune. Hogy mindkét címlapon ugyanaz az MTI fotó szerepel, nem más mint a hírügynökségek működésének egyik jellegzetessége, és a sors fintora, hogy mindkét világlap ugyanabból a hírügynökségi kínálatból választotta ki a címlapfotót.
Mondjuk az is hozzájárulhat a kép egyezéshez, ahogy a cikk megjelenéséhez is, hogy az IHT a NY Times európai kiadása. Minden esetre ahogy az eseményhez illik, volt rengeteg hivatásos fotós, nem is nagyon győzték kezelni a helyzetet a szervezők. De most ne kanyarodjunk el ebbe az irányba, ünnepeljük Overdose sikerét….néhány képemmel.
Azért, hogy valami fotózással kapcsolatos dolog is álljon itt, nem egyszerű egy versenylovat fényképezni, pláne ha csak egyetlen futamnyi idő áll ehhez rendelkezésre. Kisebb kompakt gépekkel próbálkozók megtapasztalhatták, hogy milyen az mikor eltűnik a téma az ember elől, mire lenyomja a gombot. De még a gyakorlottabb fotósoknak is okozott némi nehézséget, hogy a futam során lefotózzák Overdose-t, hiszen az ezer méteres távot kevesebb mint egy perc alatt futotta, és ennek az időnek csak töredékét töltötte a fényképezőgép keresőjében. Természetesen igazi sztárként ünnepelte a húszezresre becsült közönség, akiknek tényleg nem volt moccanásnyi helyük sem a lelátón, és aligha volt az elmúlt évek során ekkora tömeg a Kincsem park lelátóján.
Csak azt nem értem, miért kell vakuzni egy ló fényképezésekor, különösen, ha az az állat olyan félénk, mint Overdose, aki már attól is megijedt, mikor ôt ünnepelte a tömeg.
Még mindig a fotózásnál maradva azt hallottam, hogy a verseny elôtti balszerencse-patkó fiaskó (ti. a patkolás nem sikerült jól, és érzékeny volt Overdose lába) is azért volt, mert túl sok kíváncsiskodó (köztük állítólag vakuzó fotósok is) volt jelen, és a ló ekkor is megijedt.