Fotó: Pályi Zsófia/Origo
Én is régóta töröm a fejem, hogy kéne ezekről a szélkerekekről valami szép anyagot csinálni, de ezzel most már biztosan elkéstem.
Az Origo fotósa Pályi Zsófia és a Népszabadságtól Kocsis Zoltán is megcsinálta (nagyjából) ugyanazt az anyagot az alternatív energiaforrások jegyében bemutatott szélkerék farmról.
Fotó: Kovács Zoltán/Népszabadság
Egy valami biztosan kiderült: vagy nincs tériszonyuk, vagy elég jól titkolják…
via Origo Foto
Fotó: Stephen Mallon/Front Room
Stephen Mallon remekül dolgozta fel, hogy milyen durva, ahogy metrókocsikat dobálnak az Atlanti-óceánba. Képeiből februárban nyílt kiállítás a New Yorki Calumet galériában, de azokból egy-egy válogatás megtekinthető angol és magyar szöveggel, illetve Stephen Mallon portfóliójában szöveg nélkül.
UI: Szerintem az angol szokás szerinti Mind the Gap jobban illik a történethez, de a magyar metróban inkább a “Kérjük vigyázzanak!” jellemző. Viszont ezek az ajtók többé már nem záródnak…
via OrigoFoto
Szombat este fél kilenckor tartották világszerte a Föld Óráját, ami minden évben jellegzetes képpárokat szokott eredményezni. Kivilágított nevezetességek, és azok képe sötétben. Ezt itthon is sok fotós meg szokta örökíteni, viszont a behatárolt tér és idő paraméterek miatt nehéz az eseményről egy valakinek sok jó képet készíteni, és még a több fotóst mozgósítani képes szerkesztőségek is ritkán foglalkoznak mind ezzel az egy témával.
Nem úgy a nemzetközi hírügynökségek, melyek munkatársai ha csak országonként egy-egy képpárt küldenek a lámpaoltás előtt és utáni látványról, az is látványos válogatást jelent. Ebből a merítésből ollózott össze hangulatos videót Nicky Loh, a Reuters taiwani munkatársa. A közel két perces videóban tizenhat ország nevezetes épületei láthatók, köztük a Magyar Parlament is.
A global celebration of Earth Hour 2011 from Nicky Loh on Vimeo.
Nemzetközi Föld Órája ide vagy oda, a magyar netes lapok galériáiban nem nagyon találtam nyomát sem a hazai elsötétítésből, sem a nemzetköziből készült válogatásnak.
A Reuters videó mellett természetesen készült hagyományos fotógaléria is a képpárokból, sőt nagyon helyesen nem csak a videóban látható képek, hanem más helyszínek más képei is belekerültek, és a nemzetközi galériák közt is előfordult ez a tematika, ha nincs is túlreprezentálva:
A WWF környezetvédő szervezet a fák védelmében és a nyomtatás ellen kampányolva mutatta be WWF kiterjesztésű formátumát.
Az új formátum bevezetésének célja, hogy egyszerű, bár drtasztikus eszközzel, a nyomtatás lehetőségének totális letiltásával leszoktassa az embereket a nyomtatásról. Ezzel próbálják elérni, hogy az évente kiirtott 13 millió hektár erdőnek legalább egy része megmeneküljön a modern világ vívmányainak köszönhetően.
A WWF formátum lényegében a PDF dokumentum formátum örökébe kíván lépni, legfőbb különbsége, hogy nem lehet belőle nyomtatni. Mint a szervezet honlapján hirdetik: “Amelyik dokumentumot a WWF formátumnak köszönhetően nem lehet kinyomtatni, az nem veszélyezteti a fákat”
“Ments WWF formátumban, mentsd meg a fákat!”
Alapvetően nem szeretem az újabb és újabb formátumokat, pláne mikor öncélúan csak azért születnek, hogy a gyártók egymást és felhasználóikat kizárják. De a papír mentes iroda híveként határozottan támogatom, hogy amit nem szükséges, azt inkább ne nyomtassuk ki, és ha csak lehet, e-mailben küldözgessünk PDF vagy akár WWF fájlokat, mint papírokat tologassunk az asztalon – és még inkább a szemetes kosarakban. Úgyhogy WWF formátumra fel!
A kezdeményezés (elég nagy) szépséghibája, ahogy arra a Wired magazin is rávilágít, hogy egyelőre csak Mac OSX rendszerekre letölthető a WWF formátumot támogató plugin. Igaz, hogy azt igérik, hamarosan jön a Windows változat is – de egyelőre nem emlegetnek Linux, Chrome, Android, iOS és egyéb operációs rendszereket (ennyit még a Wired sem). Pedig egy ilyen – amúgy szimpatikus – kezdeményezés sikeréhez elengedhetetlen lenne a széles körű támogatás. Aminek alap feltétele lenne, hogy legalább az új formátum minél több (netán minden?) platformot támogasson, hogy őt magát is minél többen támogassák.
Talán legjobb megoldás a PDF formátumot jegyző Adobe-al való együttműködés lehetne, hogy a WWF formátum társ, vagy kísérő formátuma lehessen a PDF-nek, ezzel segítve az átszokást. Csak az Adobe miért támogatná ezt, ha egyszer a PDF pont azért jött létre, hogy a nyomtathatóságot elősegítsék vele?
A Wired szerkesztői viccesen hozzáfűzik mindehhez: “Komolyan, egyébként sem akartam ezt a levelet kinyomtatni!”
Fotó: Georgianne Nienaber
Mint arról nemrég a PDN beszámolt, újabb rendelkezés akadályozza a fotósokat, ezúttal már büntetési tétellel súlyosbítva. Eddig is többfelé (különösen az USÁ-ban és Angliában) szokása volt a hatósági közegeknek zaklatni a közterületen fotózókat. Most egy új rendelkezés értelmében már büntetni is mód lesz őket. Igaz, hogy ez a rendelkezés kifejezetten a mexikói öböl olajszennyezett területeire vonatkozik, és általános érvényű, nem csak a fotózásra vonatkozik.
Az USA partiőrsége az új rendelkezés értelmében akár 40 ezer dollárra is bírságolhatja azokat, akik a Mexikói öböl olajszennyezésének helyszínén fotóznak. A rendelkezés 20 méteres távolságtartást ír elő az öböl olajszennyezését kordában tartó védelmi eszközöktől. A szabályozás egész pontosan úgy fogalmaz “tilos a járműveknek 20 méteres körzeten belül megközelíteni az olajfolt eltávolítási munkálatokat és az ahhoz kapcsolódó eszközöket”.
Egy Georgianne Nienaber nevű fotós azt vetette fel a blogján, hogy a kormányzat így próbálja megakadályozni, a mérhetetlen környezetszennyezésről, a sérült védelmi eszközökről, és az olajban fulldokló madarakról szóló híradásokat.
A Partiőrség közleménye szerint a határozat a katasztrófa elhárítás személyzetének és eszközeinek zavartalanságát hivatott biztosítani. A sajtó heves tiltakozására adott válaszában az Egyesített Vezérkar kijelentette, hogy a 20 méteres korlátozás nem akkora távolság, ami a sajtó munkáját zavarhatja, és amennyiben igény és szükség adódik a sajtó részéről, a tilalmi zónákat megnyitják a tudósítók előtt.
Az amerikai fotósokat viszont nem nyugtatta meg a hivatalos közlemény, továbbra is a sajtó és szólásszabadság korlátozását érzik mögötte. Különösen, mivel egyéb kellemetlen körülmények erősítik az ellenérzéseket.
Az MSNBC viszont azt jelentette, hogy egy texasi fotóriportert, Lance Rosenfieldet előbb egy BP alkalmazott követte, majd két rendőrautó tartóztatta fel, mikor egy BP olajfinomítót fényképezett egy közterületen fekvő útról. A rendőrök azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben nem mutatja meg a felvételeket, beviszik az örsre.
A BP közleménye pedig azt állítja, a fotóst képeivel együtt elengedték, miután a BP alkalmazottakat is felvonultató terror ellenes különítmény megvizsgálta, hogy a képek nem jelentenek veszélyt a közbiztonságra.
A fotóst alkalmazó ProPublica főszerkesztője azt nyilatkozta az ügyről: “tiszteletben tartjuk, hogy az ország finomítóinak biztonságáról gondoskodni kell. Ugyanakkor felháborító a BP eljárása, különösen, mivel tudták, hogy szorít minket a kérdéses finomítóról szóló anyagunk lapzártája. Annak pedig semmi okát nem látjuk, hogy amennyiben a hatóságnak meg is kell néznie a publikálatlan fotókat, ezt miért kell egy magán vállalat alkalmazottainak bevonásával tenniük.”
|
|
|
|
| RSS | Hírlevél | ||
| (RSS?) (Twitter?) (Facebook?) | |||
