Kimerevítik egy gepárd mozgásána fázisait

így készült a a National Geographic lassítot felvétele

Animált borítókép az iPaden

A National Geographic legújabb ötlete együtt futni egy gepárddal. Persze csak a kamerával, hogy kimerevíthessék a mozgását. Látványos, technikailag is érdekes, de etikai kérdéseket is felvet.

A technikai bravúr
Szavannán száguldó gepárdokról szép számmal akad felvétel a National Geographic archívumában. Legyen szó akár álló, akár mozgóképről. Viszont ezek mindegyike egy helyről követte az állat mozgását, vagy meg is látszik a felvételen, ha a stáb dzsippel próbálta tartani a tempót az állatvilág futóbajnokával.
A lap viszont valami különlegessel készül a novemberi digitális kiadás olvasóinak. A gepárd mozgását tanulmányozó írásukhoz rendhagyó módon örökítették meg a nagymacska mozgását.

Így készül a videó – és a fotók

Mint a National Geographic cikke és videója (lásd alább) nyomán a PetaPixel, a BoobyBrain és a Gizmodo is megírta, építettek egy 50 méteres sínpályát, amin egy nagy sebességű Phantom kamera együtt mozoghatott a gepárddal, a legfinomabb részletekig kielemezhetővé téve ezzel az állat mozgását. Lényegében ugyanúgy hasonló módon örökítették meg a szavannák síkfutóját, mint az Olimpián a világrekorder futók versenyeit.
És ha már egyszer úgyis kiépítettek egy tökéletes követést biztosító kocsi rendszert, akkor akár fényképezőgépet is szerelhettek rá. Mindjárt hármat is a legmodernebbnek számító 1DX-ből. Ezekkel akár 14 fps sebességgel is fotózhatták a mellette rohanó állatot.

Etikai kérdések
Népszerű hasonló helyzetekben felvetni, hogy mennyire etikus, vagy hogy kevésbé elvont szóval éljünk, mennyire valósághű ez a fotózás. Szakmai körökben okozott némi felhördülést, hogy már megint hamisítják a fotókat – ezúttal megrendezett helyzetben készült felvételt akarnak elsütni valós természetfotóként.
A felvetés jogos, és nagyon fontos odafigyelni az ilyesmire, hogy egy képen mennyire a spontán valóság látszik, és mennyire megrendezett egy jelenet. Különösen, ha sajtófotóról, vagy mint jelen esetben, természetfotóról van szó.

Chris Jones első gepárdfotózása

Szerencsére a National Geographic novemberi digitális száma már elérhető az iPad és Kindle Fire készülékekre (ráadásul nekem az iPad NewsStand most ingyenesen kínálta ezt a számot). A lapszámot letöltve hamar kiderült, hogy a videó egy tudományos okfejtés illusztrálására készült. Fel sem vetődik, hogy a felvételt úgy állítsák be, hogy az a szabadban készült. Azt mutatják be vele, hogyan mozog a gepárd futás közben. Hogyan viselkednek a végtagjai, hogyan dolgozik az izomzata, és milyen a felépítése ennek a csodálatos állatnak, amit ebben a formában még azok sem tudtak eddig megfigyelni, akik évek, vagy akár évtizedek óta dolgoznak velük, és figyelik őket.
A lapszámhoz egyébként Chris Jones írta a bevezetőt, aki egy 1989-es werk videót is mellékelt egyik első találkozásáról egy gepárddal – aki rendkívüli módon érdeklődött a teleobjektíve iránt. Ez ha talán etikai kérdéseket nem is, de azt mindenképpen felveti, hogy vajon mennyire maradhat észrevétlen a fotós a vadonban, és mennyire befolyásolja puszta jelenlétével az események alakulását – ami magában is etikai kérdés.

A korábbi werk videót eltávolították a YouTube-ról, de a Vimeón találtam egy elég hasonlót ugyanarról a forgatásról.

Cheetah Project National Geographic Magazine from Gregory Wilson on Vimeo.

Kiegészítés: Idő közben mint a Printscreen is megírta, a Vimeóra felkerült egy rendezői változat a felvételből, amin hosszú perceken át gyönyörködhetünk a vágtató gepárd mozgásában, a végére pedig jutott egy kis werk is a forgatás előkészületeiről.

Cheetahs on the Edge–Director’s Cut from Gregory Wilson on Vimeo.

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék