Mióta ismét szabadúszó vagyok, egyre több időm van tévézni, és szaporodnak a blogban is a filmes írások. Ma este az Interjú a vámpírral a soros. Klasszikus vámpír film, ami talán az egyik legjobban sikerült a mai napig a filmtörténelemben. Pedig – különösen az utóbbi időben – akad jó pár film ebben a témakörben. Talán ennek a filmnek legátfogóbb a képe a vámpírok életéről, lelkivilágáról, sőt társadalmi rétegződésükről.
A Médiablog nemrég Jeff Jarvis szavait idézve azt írta, hogy Az újságírásban a jövő a vállalkozóké. A gondolat és az eszmefuttatás helytálló, de azért nem árt egy-két dolgot figyelembe venni ezzel kapcsolatban. Például, hogy már most is jelentős részben kis vállalkozások és egyéni vállalkozók dolgoznak a médiában (akár csak a gazdasági élet legtöbb szintjén). Van aki kényszervállalkozásba kényszerülve, kiszervezett belső alkalmazottként, van aki hivatalos külsősként, vagy kisebb-nagyobb rendszerességgel bedolgozó szabadúszóként.
Egyik volt kolléganőm már január óta emlegeti, hogy mindjárt itt a karácsony, és lassan kezd vitathatatlanul igaza lenni.
Román Balázs a Kreatív Online kritikájában fejtette nemrég ki, hogy Elsorvad az Unicum a gyönyörű reklámspottal. Ugyanis a közelmúltban az Unicum előállt egy valóban nagyon látványos, és tetszetős tévéreklámmal. A kritikus azonban hiányolja az egyébként remekül kivitelezett alkotásból azt, amitől reklámként az Unicum számára eredményes lehetne: hogy kötődjön a termékhez, és a célcsoport elérésével fogyasztásra ösztönözze a vásárlókat.
Ha már zsinórban csak filmajánlók követik most egymást a blogon, akkor álljon itt egy mai kedvenc is: a Közellenség.
Az Air Force One, az elnök különgépe a világ legkülönlegesebb repülőgépe. Komoly hagyomány, csodálat és legenda övezi amerre jár.
Sokan sokat emlegetik, hogy a fotós munka mennyire más, mint a többi munkakör.
A Fotós Szem magazin utolsó számában két képem is megjelenik, ezek közül az egyik egy különleges kerekesszékes tánc produkciót ábrázol.
