Beadtam a felmondásomat
A mai nappal benyújtottam felmondásomat eddigi munkahelyemen. Nem örültek neki, de tudomásul vették, és sajnálatuk mellett biztosítottak róla, hogy megértik…
Személyes dolgok
A mai nappal benyújtottam felmondásomat eddigi munkahelyemen. Nem örültek neki, de tudomásul vették, és sajnálatuk mellett biztosítottak róla, hogy megértik…
Ahogy sejthető volt, néhány nap aktív (napi 14-16 óra elég aktív) súly fényképezőgép emelgetéstől ismét megedződtek a karjaim – persze nincsenek annyira jó formában, mint a képen látható. Ez a kép egy body building versenyen készült.
Az izomláz az a remek lehetőség, mikor meggyőződhetünk róla, hogy vannak izmaink, mert a fájdalmuk nem engedi, hogy erről megfelejtkezzünk.
Sokan definiálják a fotózást művészetként, pedig nagyon gyakran jó részt iparos munka, mint a Falanszter színben Michelangelonak a székláb faragás. Ráadásul könnyen izomláza is lehet tőle az embernek.
Mindig is volt egy komoly gondom a naplóírással (több is, de a blog kicsit más műfaj, úgyhogy a többi kevésbé zavar, de ez az egy…).
Utazni mindig jó, mert az ember rengeteg érdekes dolgot láthat, új helyeket, embereket, és ami még fontosabb gyakran egészen új szemléleteket ismerhet meg, és olyan dolgokat láthat amit máshol nem. Csak egyetlen gond van vele, hogy sok előkészülettel jár. Utazás szervezés, járat foglalás, csomagolás, mind sok időt vesznek igénybe, és maga az utazás is soká tarthat. Sztrájk, baleset és egyéb bonyodalmak nélkül is. Ha meg közbe jön valami, akkor pláne.
Idén megúsztam, hogy mindenki kedves – ámde teljességgel haszontalan – apróságokkal halmozzon el, éppen elég ilyet kapok a munkám során mindenféle konferenciákon, termékbemutatókon, és egyéb rendezvényeken. Pedig én a praktikus, találó ajándékokat kedvelem. Előfordul, hogy ajándékozok valakinek, de a kötelező ajándékozást utálom, ezért nem vagyok a karácsony híve sem. Ne azért adjunk ajándékot, mert ez van felvésve a naptárba – no meg minden egyes bolt kirakatára, hirdetésére – hanem azért, mert épp valami olyat találtunk, amire a másiknak TUDJUK, hogy szüksége van, vagy TUDJUK, hogy örülne neki. De ebben a tudatban nem árt, ha biztosak vagyunk, mert egy 3468265003423-ik nyakkedő nem épp a legelőnyösebb ajándék valakinek, aki még inget se hord.
Mindenkinek boldog karácsonyt még így az elején! A végére lehet, hogy úgyis átértékelődik mindenkiben, hogy mit gondolok. Pedig tényleg mindenkinek őszintén kívánom, hogy legyen boldog a karácsonya…
Egy véletlen folytán láttam meg tegnap a válságos karácsony elôtti vásárban Tom Clancy: A medve és a sárkány címû könyvét. Ami megint reklám, de nem zavar.
Hogy miért FTP-t használjunk e-mail helyett? Amiért nem szállíttatunk súlyzó készletet biciklis futárral. Bár van olyan perverz ember, aki kifejezetten így rendeli a súlyzókészletet is, de azért nem ez a jellemző. Ugyanígy vannak olyan perverz emberek, akik 8-10 vagy akár 20-30 megás e-maileket is képesek kiküldeni az ismerősöknek. Lehetőleg jó nagy felbontású, vagy baromi sok képpel, esetleg videóval jól kitömve.