A Kamerabázis régebben írt róla, hogy a Flair osztrák divatmagazinban egy stúdió videó felvétel kockái jelentek meg címlapfotóként. Azóta egyre nagyobb divata Red kamerák használata ilyen kettős célokra. Amikor fotó és videó egyaránt szempont. Van aki forradalmi kezdeményezésként értékeli a dolgot. És van is benne fantázia, de én úgy gondolom, hogy ha már fotó és videó műfajok (vagy inkább médiumok?) házasságáról van szó, akkor valami jobban kidolgozott, jobban átgondolt dologgal kellene előállni.
Nagy – és egyre nagyobb – divat a videózás fényképezőgéppel, és azt is értem, hogy egyre több eszköz áll ehhez rendelkezésre, így próbálnak újdonságokkal előállni. De azért nem szabad elfelejteni, hogy fotó és videó kicsit másképp működnek, más a szerepük, és a tartalom közvetítő képességük. Igen, egy videó alá lehet zenét is tenni. Ez sikerült a Flair-nek is, de ettől még nem lesz se videóklipp, az önálló fotó beállítások mozgóképes rögzítéséből.
Szerencsére már sikerült ezen túllépni, és egyre több, és egyre jobb, tartalmasabb videók is kezdenek megjelenni. Sőt az új generációs tablet koncepciókban megjelenik a videó mint közvetítő elem is. Nem csupán a tartalom egy részeként, mint egy honlapba ágyazott videó, amit egyszerűen csak lejátszhatunk. Hanem a szerkesztői tartalom közvetítőjeként, az olvasót és annak figyelmét vezetve. Lásd a Viv Magazin alábbi koncepció videóját:
Sőt olyan koncepció is akad, ami ennél is messzebb megy, és a nyomtatott lap hasábjaira képzeli el a mozgó képeket. Bár ehhez a koncepcióhoz még a technológiai feltételek sem adottak, aligha fog valaha megvalósulni.
Bár nagyon jól mutat a videóban az újságos polcon a mozgó, “élő” címlap, ha csupa ilyenek lennének körülötte, a figyelem felkeltése helyett éppen elveszne a sok más borító között. Ráadásul az is érdekes kérdés, hogy vajon melyik magazin engedné meg magának azt a hibás lépést, hogy a lapfej az újság címével csak úgy kiússzon a képből.
Ami azonban leginkább ezek ellen a látványos megoldások ellen szól, az nem más mint az előállítási költségek. Persze egy valamire való magazin fotózás ma sem olcsó, de ha mindezt mozgóképben akarják megvalósítani az lényegesen nagyobb erőforrásokat igényel. Hosszabb idő és nagyobb energia befektetés az elkészítés és az utómunka egyaránt. Ráadásul a kész termék tárolása, közvetítése is komolyabb erőforrásokat, nagyobb sávszélességet igényel a mozgó képes anyagok esetén.
Ha a jövő tablet magazinjait ilyen mennyiségű videóval és átvezető animációval akarják tele tömni, az a kiadó és az olvasó felől is nagyobb sávszélességet és tárkapacitást igényel majd, és a még meg sem jelent tabletek már induláskor szűk keresztmetszetté válhatnak. A kiadók részéről pedig elgondolkodtató technikai probléma lehet, hogy a televíziózással ellentétben (ahol elég egyetlen videó jelet passzívan kisugározni, és azt bárki foghatja a tévéjével) az Internetes videónál ahányszor többen nézik meg az anyagot, annyiszor nagyobb szerver teljesítményt és erőforrást kell mögé tenni a szolgáltatásnak. És örök problémaként továbbra sem látszik megoldottnak, hogy miből finanszírozzák majd mindezt a kiadók. Az egyre csökkenő nyomtatott példányszámok egyre csökkenő bevételei, a csekély webes bevételek, és a még nem létező tablet magazinos bevételek nem jelentenek garanciát a finanszírozhatóságra. Pedig látványra egész kellemes némelyik kezdeményezés.
