Marilyn Monroe első Playboy címlapja
Az alalító Hefner saját ízlésére szabta a lapot, aminek első száma dátum nélküli címlappal jelent meg, mert nem tudták, hogy megél-e majd egy második kiadást.
Az online pornó úgy tűnik, hogy már nem csak a munkahelyeknek okoz komoly veszteséget. Ugyan a leggazdagabb magyar, Gattyán György minimum részben pornóból szerezte vagyonát. A nála jóval közismertebb Kovi, viszont jó ideje kongatja a vészhrangot, hogy az Internet tönkretette a pornóipart is. Szerinte már a pornósztárok sem élnének meg másodállás nélkül. Erre itt a következő rosszhír, az internetes ingyen pornó miatt már a Playboyból is eltűnnek a meztelen képek.
A héten már szinte(?) minden híroldal lehozta a hírt (NY Times, BBC, CBS, Index, Kreativ, stb), hogy a Playboy amerikai tulajdonosai eldöntötték, hogy a lapban nem lesz több meztelen kép. Az indok nem más, mint hogy az egyébként szintén veszteséges műfaj hírében álló netes pornó korában nincs értelme printben meztelenkedni.
Az Index úgy fogalmaz: “A cégvezetés szerint eljutottunk oda, hogy egy nyomtatott lapban leközölt meztelen nő már annyira érdektelen, hogy teljesen felesleges beletenni. Ott az internet, mondta Scott Flanders, a Playboy lapigazgatója a New York Timesnak adott interjúban, azzal nem lehet és nem is akarnak versenyezni.” A hírek szerint az utolsó pucér csajt a 2016 márciusában megjelenő lapszámban lehet majd látni a magazinban. Azt még nem döntötték el, hogy a középső tripla oldalas kihajtható poszter megmarad-e.
Úgy emlékszem (sajnos nem találtam meg a forrást), hogy nem is olyan régen volt, amikor még Pantl Péter, a magyar Playboy főszerkesztője arról beszélt, hogy a nyomtatott Playboyra mindig szükség marad, mert a tabletet nem lehet kitűzni a falra, vagy az öltözői szekrényre. Úgy tűnik, hogy a trendek nem igazolták a véleményét…
A magyar cikkek nem annyira emlegetik a New York Times cikkének ezt a részét, de az angol sajtó azt is hangsúlyozza, hogy a Playboy úttörője volt a szexuális forradalomnak. A főszereksztő, Scott Flanders úgy fogalmaz, hogy ők vívták meg és nyertek is. A mai környezetben azonban már olyan mértékben körülvesz mindenkit a szexualiítás, hogy erre nem építhet többé az újság. A NY Times említést tesz róla, hogy a Playboy fő versenytársa, a Penthouse korábban a még erőteljesebb tartalom irányába elmozdulva próbált versenyre kelni a netes pornóval. Ezt az irányváltást azonban sosem tudták kiherverni.
Szinte minden cikk azt találgatja, hogy vajon mi másért vennék meg az emberek a Playboyt, ha nem pont a meztelen nős képekért. Ugyan az újság eddig is közölt tartalmas és érdekes írásokat, interjúkat, nem utolsó sorban pedig egy luxus életérzést igyekez sugározni, de mégis csak a meztelen nők adták el eddig a lapot. Gondosan kivitelezett képekben ezután sem lesz hiány, viszont eddig az is komoly marketing tényező volt, hogy mikor melyik híresség dobta le a textilt elsőként a nyuszis magazinnak.
Ugyanakkor a weboldalon végzett hasonló váltotzatások tapasztalatai alapján akár meglepően sikeres is lehet a meztelen nők elhagyása. Tavaly átalakították a lap netes megjelenését, hogy linkjeik megfeleljenek a közösségi oldalak elvárásainak és semmilyen tartalmat ne tilthassanak le meztelenkedésért. Az átalakítás után jelentős fiatalodást tapasztaltak. A látogatók átlag életkorán 47-ről 30-ra csökkent, a forgalom pedig megnégyszereződött, ami mintegy 16 millió látogatót jelent havonta.
Az átalakulásnak az is része, hogy a magazin sokkal munkahely és nyilvánosság barátabb lesz, vagyis kevésbé lesz ciki munkába menet, vagy akár munkahelyen olvasgatni. A változásokat kipróbálták a fókuszcsoportokon, különös tekintettel a megújult lap 18-30 közötti célközönségére. A főszerkesztő hozzáteszi, hogy a Vice célcsoportjával ellentétben a Playboy azoknak szól majd, akiknek van munkája is. Többek között nyitni fognak a vizuális művészetek felé is, a magazin lapjain bemtuatva azok műveit, mert a felmérések alapján a fiatalabb korosztályokat jobban érdekli a művészet.
Számomra az sem teljesen egyértelmű, hogy a változás a magyar (és egyéb külföldi) kiadásra is vonatkozik-e majd, vagy csak az amerikai változatból tűnnek el a bájaikat meztelenül felvállaló modellek. Szintén az Index cikkel alapján ugyanis “a Playboy amerikai kiadása már évek óta veszteséges, és csak azért nem zárták be, mert kiváló marketingeszköz a nemzetközi kiadásoknak, melyek továbbra is hasznot hoznak a cégnek. 1975-ben még havi 5,6 millió példányban jelentek meg, ebből mára 800 000 maradt.” Sajnos a magyar kiadás példányszámairól nem találtam friss adatot. A MATESZ hivatalos adatai közt már nem szerepel a Playboy aktuális példányszáma. A MédiaBázis 2010-ből idéz 28 ezres példányszámot, a kiadó honlapján pedig a 2013-as 25 ezer szerepel. Az Index lappiac alakulásáról szóló cikke 2013-ban utoljára 19 ezres példányszámról írt – vélhetően azóta tovább apadt a lap olvasótábora Magyarországon is.
Ezek fényében különösen nagy kérdés, hogy vajon a meztelenkedéssel való szakítással együtt érkező átalakulás képes lesz-e a lapnak új lendületet adni, vagy felgyorsul majd az eddigi hanyatlás.
A BBC cikke szerint a kiadó bevételének zömét már rég nem a lapkiadás teszi ki, hanem a különféle Playboy nyuszi mintával és felirattal eladott termékek (italok, parfümök, ékszerek, stb.) Szerintük a merchandising bevételek közel fele (40%) Kínából származik, ahol az újság egyáltalán nem is kapható, hírneve azonban így is képes rengeteg mindent eladni. Itt szintén nagy kérdés, hogy az újság átalakítása vajon milyen hatással lesz a hírnevéhez kapcsolódó termékek eladására.
