Fotó: Blikk
A fotók vízjelezése eddig zömében a szabadúszó fotósok és hírügynökségek szokása volt, a közelmúltban azonban a Blikk is elkezdte vízjelezve kitenni a képeket weboldalára.
A szerzői jog ugyan védi a képeket, de a nem kívánt visszaéléseket egyszerűbb lehet vízjelezéssel kivédeni. Az ügynökségek és a szabadúszó fotósok nem véletlenül nem haboznak erősebb, és zavaróbb vízjeleket használni, hiszen ők abból élnek, hogy másoknak értékesítik képeiket. A vízjelnek így a forrás feltüntetésén, beazonosíthatóságán kívül fontos szerepe, hogy nagyon is útban legyen a szemlélőnek, és még véletlenül se akarja senki az “összerondított” képeket használni.
Ugyanakkor az újságok, akik közvetlenül a közönségüket szolgálják ki anyagaikkal, sőt kifejezetten ezért készítik el azokat – általában csak nagyon visszafogott vízjelezést szoktak alkalmazni, mint például az Index és még 1-2 másik lap sarokban eljelyezett apró márkajelzése. Ezek a vízjelek egyáltalán nem tolakodók, szinte csak jelzés értékűen vannak ott, forrásmegjelölésként. Sokkal jellemzőbb viszont, hogy az online lapok többnyire egyáltalán nem vízjelezik fotóikat.
Ezért is furcsa a Blikk megoldása, bár érthető a kép komolyabb védelme, hiszen témájában (és értékében) nem akármilyen képeket vízjeleznek a főleg hírügynökségeknél szokásos ismétlődő vízjel fajtával. A Bruce Willis budapestre érkezéséről nemrég készült fotóikat védték így. Nyilván nem attól félnek, hogy a lelkes John McLane rajongók majd lementik a képeket. Sokkal inkább (és jogosan) tartanak tőle, hogy hogy a konkurens – a téma hírértékére tekintettel valószínűleg elsősorban külföldi – lapok ne tudják csak úgy lementeni, és esetleg felhasználni a fotókat. Persze mindez az elővigyázatosság nem ér semmit, ha közben az MTI ingyenes szolgáltatása ugyanúgy kiadja a teljes felbontásban is díjmentesen elérhető paparazzi fotókat is. Minden esetre a Blikk lépése érdekes.
Te milyen esetben találkoztál hasonlóan vízjelezett fotókkal a Blikk, vagy más újság weboldalán?
