Korábban a Spottren jelent meg egy írás A nagy akkumulátor trükk címmel, amiben bár van jó ötlet, nem értek egyet hiánytalanul vele. Merthogy az akkukhoz szerintem egyáltalán nem kell semmi féle trükk, amiről ők írnak a Do It Yourself Photography anyagát fordítva.

Az általuk felvetett ötlet, hogy a feltöltött, és még használható ceruza akkumulátorokat egyik irányba, a lemerülteket pedig másik irányba fordítva tegyük a dobozba nem rossz ötlet. A kis színes ábrákkal jelölésük, és az ábrák házilagos kivitelezése pedig egyszerű és hasznos lehet mindenkinek, aki igényt tart rá, és nem olyan akku doboza van, amire ezeket a jeleket már a gyárban felfestették. Mert bizony ezt az egyszerű, és költségkímélő módszert már néhány akku doboz gyártó is felfedezte, és alkalmazza is. De láttam már olyan műanyag akku dobozt is, amibe kis tolókapcsolót építettek, ami persze nem vezértelt semmit, csak jelzi, hogy még használhatók, vagy már lemerültek a dobozban levő akkuk.

Szerintem
Engem az ilyen dobozos megoldások is zavarni szoktak egy idő után, a kis jelzésekre figyelni meg még inkább körülményes tud lenni az akkumulátorok napi használata során. Ráadásul nekem van egy még egyszerűbb, mégkevesebb befektetést igénylő módszerem.

Mivel én – ahogy gondolom a legtöbb fotós is – négyesével használom az akkukat, mivel minden vakuba ennyi kell, sőt a legtöbb töltő, amit ismerek is általában négyesével dolgozik (jobb esetben persze cellánként egyesével töltve az akkukat). Minden esetre én négyesével csoportosítva tárolom az akkukat, és ezeket a csoportokat sosem bontom meg. Az eszközök, amikben használom őket úgyis egyszerre merítik, a töltő egyszerre tölti, nem élnek tehát általában külön életet. (Persze a két elemes kompakt fényképezőgépek, és a viszonylag ritkán előfroduló három elemes CB rádiók, vagy egyéb eszközök kicsit boríthatják ezt az elméletet, de viszonylag rugalmasan módosítható a rendszerem).

A tárolás pedig a lehető legegyszerűbb formában történik: összegumizva. Lehetne ez hajgumi, vagy befőttes gumi is, de legpraktikusabbnak eddig a klasszikus postás gumi bizonyult. Aki nem tudja, hogy szerezzen be iylet, az beszélgessen el a területileg illetékes levél kézbesítővel…

A töltöttség állapotát jelölni a fentiek alapján meg elegendő csoportonként, erre pedig tökéletesen megfelel, ha az akku csoportban összegumizott négy (vagy akár több/kevesebb) akku helyzete. Ha egyformán állnak az akkuk, vagyis mindegyiknek a + fele egy irányba néz, és a másik irányba néz az összes – oldal, akkor töltöttek az akkuk. Ha lemerülnek, akkor csak kivezsem az eszközből, amiben hazsnálom őket, és abban az össze-vissza sorrendben, amiben a készülékben a sorba kötés miatt vannak, szépen összegumizom, ezzel pedig bármikor jelzik számomra, hogy lemerültek.

Nincs szükség műanyag tokocskákra, mert azok úgyis csak elkopnak, eltörnek, helyet foglalnak, és plussz művelet a kinyitásuk, plussz ha kapkodva kell cserélni, akkor tárolni is kell valahol. A gumit meg letekerem, használom az akkukat, és amíg nincs időm a másik csomag, zsebre vágott akkut összegumizni, addig a csuklómra tekerem.