Kép forrása: Ezutos.com
Készítő ismeretlen
Engem a világból ki lehet kergetni az adapterekkel. Sőt az egymástól eltérő szabványokkal is. Nem értem (dehogynem, csak egyet nem értek), hogy miért kell mindenkinek állandóan teljesen másmilyen csatlakozó szabvány és rendszer, más memóriakártya típus, formátum, méret, megoldás bevezetésén agyalni, mindenben mást használni, mint másoknak.
Sosem fogom elfelejteni azt a történetet (nem tudom, hogy igaz-e, de én így hallottam), ami állítólag egy szakmai konferencián hangzott el, mikor az egyik fényképezőgépgyártó vezetője bejelentette legújabb és természetesen senki mással egyáltalán nem kompatibilis kártyaformátumukat (a már meglevő 6-8 féle típus mellé):
“A piac igényt tartott egy újabb formátumra.”
Kell a fenének
Egy fenét, a piac tök jól el lenne egyetlen kártyatípussal is. De amikor már majdnem úgy fest, hogy végre szinte mindenki kiegyezik valamelyikkel (most épp talán az SD szabvánnyal), akkor a gyártók elkezdik előbb miniatürizálni azt a kártyát, hogy mégse legyen egységes semmi – meg persze, hogy még kisebb és kisebb kütyüket is lehessen építeni.
Aztán már a miniatürizálás sem elég, úgyhogy kitalálnak egy újabb formátumot és megint variálni kezdenek, hogy melyik fényképezőgépbe milyen kártya jó….és még ki tudja, hogy mennyi fog majd jönni ezután.
Az adapter sem megoldás
Ráadásul az ezutos.com-ról kölcsönzött képen látható megoldás sem működik mindenhol. És nem csak ennyire sok áttétellel nem működik. A legalapabb probléma, hogy egy SD kártyát csak komoly kompromisszumokkal lehet használni egy CF kártyára tervezett fényképezőgépben. Általában az adapter úgy lecsökkenti a kártya írási sebességét, hogy szinte teljesen értelmetlenné válik a használata. Ha egyáltalán működik az adapter és bele is fér a fényképezőgépbe. Még nagyobb gond az adapterekkel, hogy plusz egy kacat, amit hurcolni kell és nagyon hiányozni tud, ha épp nincs kéznél.
Neked mennyi problémát okoznak a különféle formátumok és az adapterek?
