Harmadik lett a csapatunk a Zsaru magazin éves média lövészversenyén. Néha a totális felkészületlenségből is szép eredmények születnek. Persze a megfelelő felkészülés még jobb eredménnyel járhatott volna, de majd jövőre.

Az ide rendőrnap előestéjén, pénteken rendezték meg az ORFK budapesti kiképzőtelepén a szokásos évi lövészversenyt. A csapatok kialakításánál volt némi fejetlenség, így én a nevezés utolsó percében kerültem Veres Viktorral és testérével egy csapatba. Viktor egy kicsit meg is ijedt tőle, mikor megtudta, hogy nem csak nem lőttem még pisztollyal, de a verseny előtti gyakorlásról is lemaradtam egy váratlan technikai hiba miatt.
A felkészületlenségem miatt még akkor sem éreztem teljesen őszintének a lelkesedését, amikor az első sorsolásnál kihúztak minket, mint erőnyerőt, vagyis az első körből a mi csapatunk egy lövés nélkül tovább jutott. Ami azt illeti ennek én örültem a legkevésbé. Hiszen inkább lőni mentem el a rendezvényre, mint versengeni. Erre nem elég, hogy egy lerobbant autó miatt lemaradtam a gyakorlásról, de még az első fordulót is kihagytuk a “kedvező” sorsolás miatt.

A második fordulóban viszont érdekesen indultak a dolgok. Életemben először vettem a kezembe MCM sportpisztolyt (és másmilyen se nagyon volt még a kezemben), mégis rendkívül jól szerepeltünk. A találataimat elfelejtettem számolni, de ebben a versenyben az egyéni eredmények csak annyira számítanak, amennyire a csapat sikerét segítik. Háromfős csapatokban lőttünk, fejenként öt lőszert elhasználva. Ezzel az összesen tizenöt tölténnyel kellett minden csapatnak tíz bukócélpontból minél többet leterítenie.
A mi csapatunk elsőre maximális találatot ért el, mind a tíz célpontot kilőttük. Aztán lőállást cseréltünk. Ugyanaz ellen a csapat ellen, másik tíz ugyanolyan célpontra lőttünk másik három pisztollyal. Ott is mind a tíz célpontot eltaláltuk. Pedig akik előttünk lőttek, azt rebesgették, hogy a jobb oldali lőállásban öregebb pisztolyok vannak, amik félrehordanak. Minden esetre a második (nekünk ugye csak első) forduló egész sikeres volt, maximális pontszámmal jutottunk tovább. Azt hiszem, hogy másnak nem is volt addig ilyen eredményes sorozata a versenyen – legalábbis így hallottam.

A döntő párbajba jutásért kemény ellenfelekkel mérkőztünk meg. Az MTVA több csapattal is indult, ezek közül az egyikben csupa veteránok versenyeztek. Bár a korábbi fordulóban ők nem lőttek olyan szép, maximális pontszámú sorozatokat, az elődöntőben megtették. Ez még nem is lett volna baj, ha mi nem teljesítünk addigi formánknál gyengébben. Sajnos, amikor igazán számított, akkor nem dőltek olyan mennyiségben a célpontjaink, mint korábban. Egy alkalommal sikerült egyenlítenünk, így tovább folytatódott a verseny, de aztán végül a címvédők legyűrtek minket, akárcsak a döntőbe jutott másik csapatot is. Ezzel az MTVA 1-es csapata (Keresztes Iván, Martos Tamás, Nádasdi Róbert) kilencedik alkalommal is megnyerték a sajtónak rendezett lövészversenyt.

A verseny igazi izgalmát a Meglepetés magazin csapata (Bihari Alexandra, Sárréti Anita, Virág Márton) jelentette. Nem csak azzal, hogy egy női magazin, női többségű csapata indult a versenyen – bár már ez is szép szó. Az igazi meglepetést az jelentette, hogy a lányok ösztönösen rendkívül jól lőttek. Eleinte volt ugyan egy kis bizonytalanság bennük, de miután kitárgyalták, hogy “a pöcökre kell koncentrálni” és ezen jót nevettünk velük, kifejezetten jól ment nekik a lövés. Másokkal ellentétben ők nem kapkodtak, kimérten és alaposan céloztak. Maximálisan kihasználták, hogy a verseny csak másodsorban ment időre. Ha két csapatnak ugyanannyi találata van, akkor a gyorsabb nyer.

Viszont, ha valaki lassabban lő, de pontosabban, az akár győztes stratégia is lehet.
A harmadik helyért velük versenyeztünk, és bár nekünk sikerült nyerni, így ők csak negyedikek lettek, azért sikerült megizzasztaniuk minket. Amelyik körben nem sikerült minden célt eltalálni, ott volt, hogy a lányok beelőztek minket. Végül aztán sikerült egyenlítenünk és ezzel a harmadik helyet megszerezni.

Jó móka volt, azt hiszem, hogy mindenki élvezte és remélem, hogy legközelebb sem maradok ki belőle. Gratulálok minden résztvevőnek, és köszönöm a lehetőséget a Zsaru magazin és a rendőrség szervezőinek.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!