Alig hogy bemutatták a Fővárosi Állatkert egy hete született kiselefántját, mindenki imádja, és mivel iszonyatosan népszerű, mint minden ilyen cukiság, az összes újság, hírportál és hírügynökség ontotta magából a hét második felében a kiselefánt képeket. Vajon túladagolható ez a cukiság, vagy ez megunhatatlan?

Gondoltam rá, hogy én is teszek ki róla képeket, ha már ott voltam, de mire végignéztem a magyar és nemzetközi sajtóban megjelent képeket az érdekes, de nem annyira változatos eseményről, be kellett látnom, hogy nincs ebben a történetben annyi kép – pláne nem annyi, amennyit mások már kitettek róla.

Mi sem példázza ezt jobban, mint a HVG cikke, amibe beszúrtak két képet szép nagyban, majd csináltak egy galériát, amiben ezeknél eggyel több kép van – alul a kis képeknél viszont a három kép végtelenítve ismétlődik, így aki nem tud betelni a kiselefánttal, az örökké lapozgathatja ezt a három darab képet.
Aztán, ha már megunta őket, megnézheti a többi hírportált, ahol jobbára szinte ugyanaz a kép látható róla egy picit más beállításban.

Reklám-mémgépezet
Már a kiselefántról készült legelső képekből is születtek mém kezdemények. Most viszont hogy a sajtót elárasztották a képek, még inkább van hozzá nyersanyag. Pláne, hogy egy vicces felvetés (ebben a hóban húzzanak pulóvert a kiselefántra) nyomán az állatkert maga is mémkampányba kezdett, hogy meglovagolják a kiselefántnak köszönhető lájk dömpinget.
Az ötlet jópofa, bár a felhívás egy sora szerzői jog szempontjából problémás: “Bármely eddig megjelent fotót lehet használni, ami a budapesti kiselefántról készült.” Nade a szerzői jog a mém gyártókat sosem szokta érdekelni. Sőt a személyiségi jogok még kevésbé, bár legalább ettől a kiselefánt esetében nem kell tartani.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!