Retusált hírkép az Economist címlapján

Fotó: Larry Downing/Reuters
Economist-cover_Obama-gulf-Larry Downing-Reuters

Fotó: Larry Downing/Reuters

Megint egy retusálási ügytől hangos a világ. Ezúttal nem a fotós adott le módosított képet, hanem a The Economist retusált a megjelenés előtt, hogy a kép kifejezőbb és hatásosabb legyen a címlapon.

Az eredeti képen Obama elnök két emberrel (Charlotte Randolph helyi egyházközösségi vezető és Thad W. Allen admirális a Partiőrségtől) szemléli a Mexikói öböl olajszennyezését. A címlapra már csak egy magányosan merengő Obama kerül a háttérben egy olajfúró toronnyal. A kép egyik szereplőjét csak levágták, míg a másikat retusálással eltüntették az öböl hullámaival helyettesítve.

Szerkesztőségi álláspont – The Economist
A kiadó nem tagadja a beavatkozás tényét. A lapot szerkesztő Emma Duncan úgy reagált, hogy a módosítás célja nem az olvasók félrevezetése volt, és nem is magányosnak akarták az elnököt beállítani. Nem politikailag próbálták a fotót átértelmezni, csupán egy képileg zavaró elemet távolítottak el, így elősegítve a lap témájának jobb hangsúlyozását. A szerkesztő azt is hozzáteszi, hogy a The Economist címlapján megjelenő képeket két okból szokták módosítani. Az egyik, hogy nyilvánvaló képi viccek szülessenek, mint például amikor az egészségügyi törvény kapcsán Obama bekötött fejjel jelent meg a lap borítóján. A másik eset pedig, ha ki akarják emelni a képen szereplő személyt. Ilyenkor vagy csak sötétítenek a kép hátterén, hogy hangsúlyosabb legyen, vagy teljesen körbevágva új háttér előtt (vagy háttér nélkül) szerepel. A mostanit az utóbbihoz hasonlítják.
Összegezve a történteket Ms. Duncan kijelentette, hogy azért kérte a kép módosítását, mert “az olvasók számára zavaró volna ismeretlen személyek látványa”, és hogy az olvasók Obama és a háttérben látható olajfúró-torony kapcsolatára öszpontosítsanak. Ezt hivatott hangsúlyozni a címlapon is megjelenő “Károk a szennyezésen túl” alcím, ami nem az Obama, hanem a gazdaság által elszenvedett károkra utal.

Kritika
A fotósok és újságírók (nem teljesen alaptalanul) kritizálják a lapot, amiért az egy hatásosabb címlap kedvéért belenyúlt a hírképbe, megváltoztatva annak eredeti tartalmát. A legtöbben ahhoz hasonlítják a módosítást, mintha valaki azt írná, hogy Obama egyedül volt ott, miközben a valóság, hogy hárman voltak. Sokak értelmezésében ez nem több egyszerű és nyilvánvaló hazugságnál, még ha fotóval és Photoshoppal követték is el.

Akad a kommentelők között, aki egyenesen az angolok visszavágását látja megtestesülni a brit lap szándékos (képi) csúsztatásában, mivel az amerikai elnök, úgy vélik túl keményen lép fel a szintén brit olajcég (BP – British Petrol) ellen. A kritikusok közt van Steven Colbert is, aki a Comedy Central humoristájához méltón gúnyolódik a történeten.
Van viszont, aki úgy gondolja, hogy ez a beavatkozás nem súlyos, hiszen a kép lényegét nem hamisítja meg. Olyan is előfordul, aki remek címlapot lát benne, és arra hívja fel a figyelmet, hogy más lapok még az ellenőrizhető tények és a számadatok tekintetében sem törekednek pontosságra, nemhogy a képi hitelességben.

Én leginkább annak tudok igazat adni, aki szerint a médiában megjelenő minden egyes módosított kép csökkenti a sajtó iránti bizalmat, és aláássa a szakma amúgy is megtépázott hitelességét. És pont ezért nem lenne szabad ilyen megoldásokhoz folyamodni. Bár hajlok arra a megközelítésre is, ami azzal érvel, hogy a The Economist mindig is használt montázsokat és jól láthatóan módosított képeket, így talán ebben az esetben is csak azt lehet megkérdőjelezni, hogy miért nincs sehol feltüntetve, hogy a képet módosították, csupán illusztrációként használták, hiszen ennek felvállalása korábban sem okozott számukra problémát.

Fotós szemszögből
A történetet publikáló Media Decoder (a New York Times média blogja) nem foglal állást, csak a tényeket közli. Megemlíti azonban az újabb retusálási ügy kapcsán Adnan Hajj emlékezetes retusálási botrányát, aki bejrúti füstfelhőket próbált kicsit feltupírozni. Ez a meggondolatlan fotósnak végül az állásába került, a benne megbízó hírügynökségnek pedig igen komoly presztizs veszteséget okozott, lévén azóta is rendre felemlegetik a kényelmetlen ügyet.

Azt azért hozzá tenném, hogy Adnan Hajj manipulációja egyrészt pokoli gyengén kivitelezett volt, másrészt teljesen értelmetlen is (lásd erről szóló korábbi írásom). Ezzel szemben a The Economist nem csak elfogadható minőségű retus munkát végzett (ami mondjuk elvárható bárkitől, aki hozzányúl egy képhez), hanem azzal is egyet tudok érteni, hogy a kép így esztétikusabb, kevésbé zavaros, ezáltal ideálisabb címlapra, pláne  hogy a címben is csak Obama és a BP szerepel, így azt sem kell magyarázni, hogy ki látszik még a képen. Bár vitathatatlanul jobb lenne ha PhotoShop nélkül ilyen lenne a kép.

Viszont a szakmai kritikák azon részében is van valami, hogy a szerkesztett képen Obama sokkal magányosabb, izoláltabb, ami mögöttes tartalomként akár önfejűségként, diktatórikusságként, akár a támogatás hiányaként is értelmezhető, míg a mellette állók azt az érzetet erősíthetnék, hogy nincs egyedül, illetve konzultál másokkal. Különösen abban a vetületben nagyon érdekes ez a kérdés, hogy mennyire máshogyan tudják ezt – és az ügy egész kontextusát – értelmezni a tengeren túlon, és Európában. Ezen a ponton pedig nem elhanyagolhatók a két kontinens közti kulturális különbségek sem.

Érdekes kérdés viszont, hogy ugyanígy felmerülne-e a képválasztással, kompozícióval való szándékos visszaélés és a manipuláció kérdése, ha létezne ugyanebből a magányos Obama képből egy eredeti változat a fotós kártyáján (amit azóta persze már sokszor formáztak). Egy pont ugyanilyen fotó, ami retusálás nélküli eredetiben mutatja az egyedül merengő elnököt, mert épp ellépett mellőle két lépést a két alak, vagy csak lehajoltak egy kavicsért. Vajon, ha létezne ebből a képből a két alak nélküli változat, akkor annak a felhasználása is hasonló képi hazugság lenne, és hasonló vitákat gerjesztene? Szerintem akkor ez fel sem merülne

Ugyanakkor azt is mondhatnánk, hogy merőben szervezési kérdés (és gyakran a politikai kommunikáció tudatos része), hogy készül-e ilyen vagy olyan kép. Hiszen ez nyilván nem egy paparazzi fotó, hanem egy sajtónyilvános esemény, ahova a fotósokat pontosan azért hívták meg, hogy lefényképezhessék amint Obama látogatást tesz a parton, és felméri a károkat. Innentől a protokollal és a sajtó szervezésével foglalkozó szakemberek döntésén és intézkedésein (rosszabb esetben a kellő szervezés hiányán és a vak szerencsén) múlik, hogy készülhet-e olyan fotó, ami ezt vagy azt a mondanivalót legjobban kifejezi.

The Colbert Report Mon – Thurs 11:30pm / 10:30c
The Economist Photoshops Obama’s Picture
www.colbertnation.com
Colbert Report Full Episodes 2010 Election Fox News

Readers Comments (3)

  1. kontraszt, ok. kis crop, ok. kis curve, ok.
    kis repülő, távoli madarak eltüntetése, ok.
    egész alakokat eltüntetni, nem ok.
    igazad van, alapvetően a hihetőséget ‘rongálja’

  2. Kezeljük úgy, mint illusztráció. Akkor megállja a helyét, szerintem.

  3. Úgy vélem, hogy ezzel a megoldással az égvilágon semmi gond sincs. Ha az egyházközösségi vezető 1 kerek méterrel odébb áll, akkor a fotó simán vágható és gyakorlatilag ugyanezt az eredményt kapjuk. A gond az lenne, ha valamilyen fiktív – az a bizonyos cápás helikopteres kép – képelemet raktak volna Obama mellé. Néhányan egy kicsit túlpörögték ezt a történetet…

Comments are closed.