Egyre több helyen hallani a hírt, hogy a Sony jövőre fejezi be a floppy lemezek gyártását. És nem az a meglepő benne, hogy befejezik, hanem hogy még gyártják, és milyen sokat eladnak belőle még mindig. De kinek jut ilyenkor eszébe, hogy valaha ezekre a lemezekre fényképeztek is a digitális fényképezőgépek?
A Sony annyi minden más mellett, a 3,5″-os mágneslemezeket is kipróbálta digitális fényképezőgép adathordozójaként. A Mavica termékcsalád több modellje is az 1,44 MB kapacitású lemezeken tárolta fényképeit, és a maga idejében ez egy fejlett technikának számított. Persze a nem a Sony volt az egyetlen gyártó, aki próbálkozott a floppyra fotózással. Egyéb kompakt digitális adathordozót nem nagyon ismerve, más gyártók is alkalmazták ezt a megoldást. Ma már csak mosolygunk ezeken az ormótlan, esetlegn fényképezőgépeken, és ma már elavultnak számító adathordozóikon. Különösen akkor, ha valahonnan sikerül előkotorni a műszaki paramétereket, és kiderül, hogy némelyikük felbontása alig volt több 0,3 megapixelnél.
A számítástechnikában sokan a mai napig osztják Bill Gates ’70-es években elhangzott híres tézisét, hogy senkinek nem lesz szüksége 637 kb memóriánál többre. És bizonyos programozási helyzetekben ez még ma is igaz lehet. Sőt a programozók jobbára ma is törekednek a minél kisebb hely és memória foglalásra. De ha valahol ez az elmélet megbukik, akkor az pont a fotók világa. Itt minél több képi információt sikerül digitálisan tárolni, annál jobb minőségű, részletgazdagabb a kép. Ma már 1,44 MB-on nemhogy több fotó, de egy se fér el a legtöbb fényképezőgéppel.
Ehhez úgy érzem, nincs nagyon mit hozzáfűzni. A Sony közleményét már szinte mindenhol lehozták. Ki rövidebben (Index, Origo, Stop.hu), ki bővebben (HWSW.hu) és alaposabban körüljárva a témát, illetve van aki érzelmesebben közelít hozzá (Geeklány).
Ma már nem csak egy körömnyi memóriakártyához, vagy egy pendrive-hoz képest nevetségesek ezek a méretek és kapacitások, de lassan egy közönséges árcédula is több adathordozóval rendelkezik. A floppyk pedig már legfeljebb dekorációs célokra és kézműves alapanyagnak jók. Lehet, hogy azt a 12 millió darabot is olyanoknak adták el, akik hamutartót, fülbevalót és egyéb jópofa használati tárgyakat csináltak belőle?