A díjnyertes Haiti születésű fotós Daniel Morelt szerzőjogi perbe fogta az őt meglopó AFP hírügynökség. Morel azt állítja, hogy a nemzetközi hírügynökség engedély nélkül használta fel és ráadásul más neve alatt adta ki az általa készített fotókat a Haiti földrengésről. Morel állítása szerint a nemzetközi működésű AFP francia hírügynökség, és amerikai partnere a Getty Images által szerzőként feltüntetett Lisandro Suero a földrengések idején a Dominikai köztársaságból üzengetett a Twitteren, és semmilyen korábbi fotós ténykedéséről nincs nyom. Mikor Morel ennek hangot adott, és elkezdte képeinek közlését számonkérni, az AFP beperelte.
Morel képei nemzetközi lapokban
A történetet először Dan Kennedy és a 100eyes blog jelentette meg, de már az A Photo Editor és más szakmai oldalak is elkezdték átvenni, jobbára felháborodva az AFP eljárásán.
Morel egy amerikai újságíróval, Eric Parkerrel volt Port au Price-ben, ahol a Facebook használatát tanították a helyi gyerekeknek, miközben Morel fényképeket készített. Épp távozni akartak, mikor a föld remegni kezdett. Ekkor kirohant az utcára, ami elmondása szerint “úgy nézett ki, mintha egyszerre 500 rakéta csapódott volna be”. Újságíró bartáját maga alá temették a törmelékek. Miután őt a gyerekekkel együtt sikerült kiszabadítaniuk, Morel elindult a földrengés súlytotta várost fényképezni. Mindenkit megrázott, pánikoltak, és sok volt a halott. Sötétedésig fotózta az összedőlt, romos épületeket, köztük apja pékségét is. Mint Morel mondja, Haitin töltött gyermekkorának emlékei pusztultak el.
Ez idő tájt kevés profi újságíró, és fotós tartózkodott még Haitin, és annál is kevesebbnek volt hozzáférése az Internethez. Morel képei – köztük az a tizenhárom, amit az AFP más neve alatt kiadott – a Haiti földrengés első képei között voltak. Morel egy helyi szállodában dolgozó ismerős segítségével tudta az Interneten közölni, megvételre kiajánlani a képeit azzal a céllal, hogy azok minél hamarabb eljussanak a sajtóhoz, és ha megfelelőek a feltételek, akkor azokat felhasználhassák.
Alig tíz perccel később megjelentek a képek egy Lisandro Suero nevű Dominikai Twitterező üzenetei között, ahonnan az AFP néhány órán belül letöltötte és kiadta a képeket Morel tudta, vagy beleegyezése nélkül. Másnap hajnalban azonban az AFP egy munkatársa megkereste őt a képek miatt. Addigra viszont más neve alatt már újságok címlapjaira is kerültek a képek, és azóta az AFP alaptalannak nevezi Morel reklamációját. Az után pedig, hogy Morel jelezte az AFP-nek, és a képeket közlő lapoknak szerzőjogi követelését, az AFP fogta perbe a fotóst alaptalannak nevezve követeléseit.
Tovább színesíti az ügyet, hogy azóta az AFP előfizetői rendszerében kiadott egy képszöveg módosítást (Caption Correction), hogy az érintett képeket Daniel Morel neve alatt kell közölni, majd később teljesen törölték is a képeket (Mandatory Kill) a szerzőjogi per miatt. Ez bizonyos mértékig átmenetileg rendezni látszik a helyzetet, de még távolról sem jelenti az ügy lezárását, hiszen azt nem lehet ilyen könnyen visszacsinálni, hogy már számtalan helyen megjelentek a képek – köztük többek közt magyar lapokban is.
Felvet viszont a történet további kérdéseket, hogy ilyen és hasonló esetekben mit tehet a fotós. Még hétköznapi (mondhatni városi) körülmények között sem könnyű eladni a hír értékű képeket, és mégnehezebb pénzt szerezni értük (Magyarországon az sem ritka, hogy a kialkudott összeghez se nagyon tud az ember hozzájutni). Másrészt különösen megnehezíti mindezt, hogy Morel körül szó szerint összedőlt a világ, és szinte pillanatok alatt megsemmisült az infrastruktúra, ezzel szinte teljesen elvágva a világtól.
Nehéz vitatni, hogy Morel részéről szerencsétlen lépés volt a Twitteren publikálni a képeket, még ha fel is tüntette mellettük, hogy nem a puszta közlés vágy vezérli, hanem azok értékesítése, és hogy a szerzői jogokra változatlanul igényt tart. Az AFP a Twitter szabályzatára hivatkozva hárítja a felelősséget, mondván “a Twittert nem kizárólagos közlési joggal ruházza fel a felhasználó”. Védekezésük azonban alaptalannak tűnik, mivel az ügynökség sem a Twitteren való közlés által, sem egyéb módon nem kapott felhatalmazást a közlésre. Ami igazán meglepő, hogy meg sem próbáltak az ilyen ügyekben egyébként népszerű “fair use” érveléssel élni.
Egyébként fontos megemlíteni, hogy az AFP maga is különösen harcos védelmezője (saját) szerzői jogainak, és akárcsak a zenei és könyvkiadók, maguk is hangos kardcsörtetve szokták megreklamálni képeik illegális felhasználását.
