“Van amikor erotikusabb, ha valami takarásban van, mintha minden látszana.”
Teljes mértékben osztom a fenti idézetet, néha pont attól erotikus a látvány, hogy nem látszik minden direktben, bizonyos részletek csak sejlenek. Sőt dramaturgiailag ez nem is feltétlenül csak az erotikára igaz, hiszen egy filmben, színpadi műben, sőt bizonyos esetekben más eseményekben is lehet érdekes az, hogy nem látszik minden direktben. De ahogy azt mondani szoktam, az erotika rendezvényekkel az a fő gond, hogy az erotikához nem sok közük van, inkább tömény pornónak lehetne nevezni őket. Az viszont, ahogy – egy egyébként színvonalas előadást – sikerült nemrég láthatatlanná tenniük, példa nélküli. Előfordul, hogy a produkcióhoz szükség van segédeszközökre, kellékekre. De hogy a széket pont úgy helyezze el a főszereplő, hogy aztán az teljes egészében takarja a produkciót, az komoly dramaturgiai hiba. Ezek után a képbe belógó kamera (amit néha fel is rúgtak), és a látványt szintén jócskán ködbe burkoló füstfelhő már csak hab a tortán. Pedig ha ezek nincsenek akár jó képek is születhettek volna a produkció ezen részéről (is). De ugye minden jó valamire, ha másra nem, hát ellenpéldának…
Egyébként nem véletlen az, hogy mi fotósok képesek vagyunk tíz centis helyzetváltoztatáson küzdeni és vitatkozni. Tíz centi egyes helyzetekben nekünk pont annyit jelent, hogy látszik valami abból amit fényképezni kell, vagy teljesen takarja egy székláb Csak erre a rendezők gyakaran nem gondolnak. Ahogy arra mégkevésbé, hogy nekik (is) fontos kellene, hogy legyen, hogy jó képeket lehessen a rendezvényükön készíteni.
UI: A most beszúrt képek nem véletlenül olyanok, amilyenek, mint írtam ez az ellenpélda…